Az Aikido Hakama: Hagyomány, történelem és gyakorlat

• 2025. április 4.
• Németh Ferenc

Az Aikido egy modern japán harcművészet, amely a harmóniára és az ellenfél energiájának átirányítására összpontosít. Gyakorlata mélyen a japán hagyományokban gyökerezik, ami tükröződik a dogi-nak nevezett edzőruházatban is. Ennek gyakori része a hakama, egy jellegzetes, széles szárú, redőzött, bokáig érő nadrágszoknya, amely jelentős történelmi, szimbolikus és gyakorlati súllyal bír. Az alapító, Uesiba Morihei tudatosan választotta a hakamát, hogy a gyakorlatot történelmi és kulturális súllyal ruházza fel, összekapcsolva azt a szamurájok örökségével és értékeivel. Eredetileg a felsőbb osztályok viseleteként a státuszhoz is kapcsolódott.

Történelmi eredet

A hakama története évszázadokra nyúlik vissza Japánban. A Heian-korban (794-1185) a császári udvar hölgyei viselték, majd a Kamakura-korban (1185-1392) a szamurájok körében vált általánossá, praktikus lovaglóviseletként, később pedig a hatalom és státusz szimbólumaként. A Meiji-kor (1868-1912) nyugatiasodása során a mindennapi viseletből visszaszorult, de fennmaradt ünnepi alkalmakra, vallási szertartásokon, valamint a hagyományos (Kobudo) és modern (Budo) harcművészetekben, mint az Aikido.

Uesiba Morihei, tisztelve a hagyományokat, az Aikido egyenruha részévé tette a hakamát. Kezdetben minden tanítvány számára kötelezővé akarta tenni a viselését az edzés első napjától kezdve, az illem és tisztelet fontosságát hangsúlyozva. Azonban a Második Világháború utáni gazdasági nehézségek és szövethiány miatt ez megváltozott. Sok dojóban a hakama viselése opcionálissá vált, majd fokozatosan a magasabb rangok (jellemzően a fekete övesek) kiváltságává vált, különösen az Aikikai, a fő Aikido szervezet iránymutatásai szerint. Ettől függetlenül a szabályok ma is jelentősen eltérhetnek stílusonként és dojóként; például a Yoshinkan stílusban gyakran csak az oktatók viselik, míg az Iwama Ryuban néha a keskenyebb Nobakama típust használják. Az Aikido specifikus igényeihez (pl. eséstechnikák) a hakama dizájnját némileg módosították is.

Szimbolika és filozófia

A hakama mély szimbolikát hordoz. Hét redője (öt elöl, kettő hátul) általánosan a Bushido, a szamuráj etikai kódex hét erényét képviseli (pl. bátorság, emberség, igazságosság, illem, őszinteség, hűség, becsület – bár az értelmezések kissé eltérhetnek). Más értelmezések szerint a Zen öt elemére és a Yin/Yang kettősségére, vagy a múltra (hátsó redők) és a jövőre (első redők) utalnak.

A hakama viselése az edzés fizikai és spirituális aspektusainak szétválasztását és integrációját is jelképezi. A gi (fizikai én) fölött viselt hakama (spirituális én) az Aikido holisztikus megközelítését hangsúlyozza. Felvétele egy tudatos rituálé lehet, amely emlékeztet a művészet hagyományaira, valamint a Bushido értékeire. A hakama a tisztelet, alázat és felelősség szimbóluma is; megfelelő gondozása a gyakorló hozzáállását tükrözi.

Változatok és anyagok

Bár többféle hakama létezik (pl. az osztatlan Andon, amit főleg Kendóban és Iaidóban viselnek), az Aikidóban az Umanori (lovagló) típus a legelterjedtebb, osztott száraival biztosítva a mozgásszabadságot. Az Iwama Ryu stílusban néha a keskenyebb Nobakamát használják.

Az anyagok idővel változtak. A hagyományos, nehezen kezelhető indigóval festett pamutot felváltották a praktikusabb, nem vérző pamutok, majd a modern szintetikus anyagok, mint a Tetron (poliészter-műselyem keverék), amelyek tartósak, könnyen kezelhetők, gyorsan száradnak és költséghatékonyak. Ma már különféle keverékek és megerősített, testre szabott változatok is elérhetők.

• Fundomi hakama 踏込袴

  Szűk alsó szegéllyel rendelkező nadrág, egyfajta nobakama.

• Attsuke hakama 裁付袴 Térd alatt szűk nadrág, néha "ninja nadrágnak" is nevezik (= Iga hakama). Sokan

  Térd alatt szűk nadrág, néha "ninja nadrágnak" is nevezik (= Iga hakama). Sokan viselték, a szamurájoktól a szolgákig és kézművesekig.

• Umanoribakama 馬乗袴 Szó szerint "lovasnadrág", széles hakama magas lépésbetéttel a kényelmes lovaglás

  Szó szerint "lovasnadrág", széles hakama magas lépésbetéttel a kényelmes lovaglás érdekében.

• Nagabakama 長袴

  Formális, földig érő hakama, amelyet a szamurájok viseltek a késői Muromachi-kortól.

• Andonbakama

  Szoknyaszerű hakama, amelyet a Meiji-kori női tanárok és diákok viseltek (innen ered a néha használt onna bakama elnevezés). A fiú változat a Meiji-kor közepe után jelent meg.

• Yamabakama 山袴

  Mindennapi munkásnadrág szűk szárral és néha ráncolt alsó szegéllyel. A neve területenként és időszakonként nagymértékben változik. Ennek a stílusnak a közvetlen leszármazottja a női monpe もんぺ.

• Nobakama 野袴

  Rövidebb hakama fekete bársony szegéllyel, amelyet utazó szamurájok viseltek. A tűzoltók felszerelésének is része volt.

• Hirabakama 平袴

  A "klasszikus" bokáig érő férfi hakama nadrág, alacsony lépésbetéttel, ami azt jelenti, hogy ülve szépen mutat (a szabása ezért eltér az umanoritól, lásd fent). Hanbakama 半袴 néven is ismert, hosszabb volt az ősi kobakamánál 小袴 és rövidebb a formális, földig érő nagabakamánál.

Szabályok és elvárások

A hakama viselésének szabályai rendkívül változatosak dojó és szervezet szerint. Nincs egységes nemzetközi szabvány. Gyakori tendencia, hogy a viselés ranghoz kötött (pl. yudansha, fekete öves szint), de ez sem általános. Néhány helyen nemi különbséget tesznek (nők korábban kezdhetik viselni, néha kezdettől fogva), máshol oktatói döntés alapján ("házi hakama" politika) alacsonyabb rangúak is viselhetik, míg egyes dojóknak egyáltalán nincs rangkövetelménye, visszhangozva Uesiba eredeti szándékát. Ritkábban a hakama színe is jelezhet rangot, vagy viselése csak a vezető tanárok (shihan) kiváltsága (pl. egyes Yoshinkan helyeken).

Modern nézőpontok

A mai Aikidókák véleménye megoszlik a hakamáról. Sokan a hagyomány fontos, szimbolikus részének tartják. Mások pragmatikusabban, csupán ruhadarabnak tekintik, vagy aggódnak, hogy státuszszimbólummá vált, ami ellentétes az alázat eszméjével. Gyakorlati aggályok is felmerülnek: botlásveszély (főleg kezdőknél), költség, karbantartási igény (különösen a pamutnál), és az a vita, hogy elrejti-e a lábmunkát. Ugyanakkor sokan értékelik a formalitást és tiszteletet, amit az edzéshez ad. Néhányan úgy vélik, a hakamában való mozgás (hakama sabaki) elsajátítása maga is a tanulási folyamat része. A viták folytatódnak arról, hogy kötelező legyen-e, mi az ideális hossz, és melyik anyag a legmegfelelőbb a modern korban.

Összehasonlítás más harcművészetekkel

A hakama viselése nem csak az Aikidóra jellemző; elterjedt más Budo ágakban is, mint a Kendo, Iaido, Jodo, Kyudo és a Kobudo (hagyományos harcművészetek). Ezekben az ágakban gyakran az osztatlan Andon típust viselik, ellentétben az Aikido Umanori stílusával. Ezzel szemben a Judóban és Karatéban általában nem része a standard edzőruházatnak (kivéve néha kata vagy fegyveres gyakorlatok során). A hakama stílusa, anyaga és a viselésére vonatkozó szabályok (pl. kötelező-e vagy ranghoz kötött) művészetenként eltérőek, tükrözve az adott diszciplína specifikus igényeit és hagyományait.

Következtetés

Az Aikido hakama sokkal több egyszerű ruhadarabnál. Történelmi gyökerekkel rendelkező viselet, amely a hagyományt, a Bushido erényeit és a fizikai-spirituális képzés egységét szimbolizálja. Bár elsősorban az Umanori stílust használják, anyagai és a viselésére vonatkozó szabályok változatosak, és a modern korban is viták tárgyát képezik. Mindazonáltal a hakama tartós öröksége megkérdőjelezhetetlen: kézzelfogható kapocs az Aikido történelméhez, filozófiájához és kulturális örökségéhez, erősítve a tiszteletet és a közösségi identitást a gyakorlók körében világszerte.

A hakama karbantartása

Bevallom őszintén, hogy a sima edzésnapokon nem viselek hakamát. Ennek az oka leginkább a praktikusság. A gyakorlás során nagyon fontos a lábmunka, amit a hakama tökéletesen eltakar. Tudom, fel lehet húzni és begyűrni az öv mellé, de ezzel az erővel fel sem veszem. Annak ellenére, hogy csak ritkán használom, néha szükséges a mosása. Fekete, színtartó hakamám van. Szeretem, jó választás volt, jól tartja a formáját, nem nagyon gyűrődik. Persze ebben segítenem is kell. Csak kézzel mosom, langyos, mosószeres vízben. Zuhany alatt szoktam leöblíteni, a derekánál fogva lógatva, hogy ne maradjon benne mosószeres víz. Aztán felakasztva hagyom picit száradni. Még félig nedvesen kezdem vasalni, minden élét külön. Mivel az anyaga műanyagot is tartalmaz, nem célszerű a forró vasalót közvetlenül rátenni. Egy nedves ruhadarabon keresztül vasalom. Aztán kiterítem és hagyom teljesen megszáradni. Mindig összehajtom, úgy, hogy az éleire figyelek, nem gyűröm a táskámba!

Kapcsolódó cikk: Aikido Ruházat és kiegészítők