Az Aikido Hakama: Hagyomány, történelem és gyakorlat

Az aikido egy modern japán harcművészet, amely a harmóniára és az ellenfél energiájának átirányítására összpontosít. Gyakorlata mélyen a japán hagyományokban gyökerezik, ami tükröződik a dogi-nak nevezett edzőruházatban is. Ennek gyakori része a hakama, egy jellegzetes, széles szárú, redőzött, bokáig érő nadrágszoknya, amely jelentős történelmi, szimbolikus és gyakorlati súllyal bír. Az alapító, Ueshiba Morihei tudatosan választotta a hakamát, hogy a gyakorlatot történelmi és kulturális súllyal ruházza fel, összekapcsolva azt a szamurájok örökségével és értékeivel. Eredetileg a felsőbb osztályok viseleteként a státuszhoz is kapcsolódott.

Történelmi eredet

A hakama története évszázadokra nyúlik vissza Japánban. A Heian-korban (794-1185) a császári udvar hölgyei viselték, majd a Kamakura-korban (1185-1392) a szamurájok körében vált általánossá, praktikus lovasviseletként, később pedig a hatalom és státusz szimbólumaként. A Meiji-kor (1868-1912) nyugatiasodása során a mindennapi viseletből visszaszorult, de fennmaradt ünnepi alkalmakra, vallási szertartásokon, valamint a hagyományos (Kobudo) és modern (Budo) harcművészetekben.

Ueshiba Morihei, tisztelve a hagyományokat, az Aikido egyenruha részévé tette a hakamát. Kezdetben minden tanítvány számára kötelezővé akarta tenni a viselését az edzés első napjától kezdve, az illem és tisztelet fontosságát hangsúlyozva. Azonban a második világháború utáni gazdasági nehézségek és szövethiány miatt ez megváltozott. Sok dojóban a hakama viselése opcionálissá vált, majd fokozatosan a magasabb rangok (jellemzően a fekete övesek) kiváltságává vált, különösen az Aikikai iránymutatásai szerint. Ettől függetlenül a szabályok ma is jelentősen eltérhetnek; például a Yoshinkan stílusban gyakran csak az oktatók viselik.

Szimbolika és filozófia

A hakama mély szimbolikát hordoz. Hét redője (öt elöl, kettő hátul) általánosan a Bushido, a szamuráj etikai kódex hét erényét képviseli (pl. bátorság, emberség, igazságosság, illem, őszinteség, hűség, becsület). Más értelmezések szerint a Zen öt elemére és a Yin/Yang kettősségére, vagy a múltra (hátsó redők) és a jövőre (első redők) utalnak.

A hakama viselése az edzés fizikai és spirituális aspektusainak integrációját is jelképezi. A gi (fizikai én) fölött viselt hakama (spirituális én) az Aikido holisztikus megközelítését hangsúlyozza. Felvétele egy tudatos rituálé lehet, amely emlékeztet a művészet hagyományaira. A hakama a tisztelet, alázat és felelősség szimbóluma is; megfelelő gondozása a gyakorló hozzáállását tükrözi.

Változatok és anyagok

Bár többféle hakama létezik (pl. az osztatlan Andon, amit főleg Kendóban és Iaidóban viselnek), az Aikidóban az Umanori (lovagló) típus a legelterjedtebb, osztott száraival biztosítva a mozgásszabadságot.

Az anyagok idővel változtak. A hagyományos, nehezen kezelhető indigóval festett pamutot felváltották a praktikusabb, nem vérző pamutok, majd a modern szintetikus anyagok, mint a Tetron (poliészter-műselyem keverék), amelyek tartósak, könnyen kezelhetők, gyorsan száradnak és költséghatékonyak.

• Fundomi hakama (踏込袴): Szűk alsó szegéllyel rendelkező nadrág, egyfajta nobakama.
• Attsuke hakama (裁付袴): Térd alatt szűk nadrág, néha "ninja nadrágnak" is nevezik (= Iga hakama). Sokan viselték, a szamurájoktól a szolgákig és kézművesekig.
• Umanoribakama (馬乗袴): Szó szerint "lovasnadrág", széles hakama magas lépésbetéttel a kényelmes lovaglás érdekében.
• Nagabakama (長袴): Formális, földig érő hakama, amelyet a szamurájok viseltek a késői Muromachi-kortól.
• Andonbakama (行灯袴): Szoknyaszerű, osztatlan hakama. A Meiji-kori női tanárok és diákok viselete (onna bakama).
• Yamabakama (山袴): Mindennapi munkásnadrág szűk szárral. A neve területenként változik. Ennek a stílusnak a közvetlen leszármazottja a női monpe (もんぺ).
• Nobakama (野袴): Rövidebb hakama fekete bársony szegéllyel, amelyet utazó szamurájok viseltek.
• Hirabakama (平袴): A "klasszikus" bokáig érő férfi hakama nadrág, alacsony lépésbetéttel. Hanbakama (半袴) néven is ismert.

Szabályok és elvárások

A hakama viselésének szabályai rendkívül változatosak dojó és szervezet szerint. Nincs egységes nemzetközi szabvány. Gyakori tendencia, hogy a viselés ranghoz kötött (pl. yudansha, fekete öves szint). Néhány helyen nemi különbséget tesznek (nők korábban kezdhetik viselni), máshol oktatói döntés alapján ("házi hakama" politika) alacsonyabb rangúak is viselhetik, míg egyes dojóknak egyáltalán nincs rangkövetelménye, visszhangozva Ueshiba eredeti szándékát.

Modern nézőpontok

A mai aikidókák véleménye megoszlik a hakamáról. Sokan a hagyomány fontos, szimbolikus részének tartják. Mások pragmatikusabban, csupán ruhadarabnak tekintik. Gyakorlati aggályok is felmerülnek: botlásveszély (főleg kezdőknél), költség és karbantartási igény. Ugyanakkor sokan értékelik a formalitást és tiszteletet, amit az edzéshez ad. Néhányan úgy vélik, a hakamában való mozgás (hakama sabaki) elsajátítása maga is a tanulási folyamat része.

Összehasonlítás más harcművészetekkel

A hakama viselése nem csak az Aikidóra jellemző; elterjedt más Budo ágakban is, mint a Kendo, Iaido, Kyudo. Ezekben az ágakban gyakran az osztatlan Andon típust viselik, ellentétben az Aikido Umanori stílusával. Ezzel szemben a Judóban és Karatéban általában nem része a standard edzőruházatnak.

Következtetés

Az Aikido hakama sokkal több egyszerű ruhadarabnál. Történelmi gyökerekkel rendelkező viselet, amely a hagyományt, a Bushido erényeit és a fizikai-spirituális képzés egységét szimbolizálja. A hakama tartós öröksége megkérdőjelezhetetlen: kézzelfogható kapocs az Aikido történelméhez, filozófiájához és kulturális örökségéhez.

A hakama karbantartása

Bevallom őszintén, hogy a sima edzésnapokon nem viselek hakamát. Ennek az oka leginkább a praktikusság. A gyakorlás során nagyon fontos a lábmunka, amit a hakama tökéletesen eltakar. Tudom, fel lehet húzni és begyűrni az öv mellé, de ezzel az erővel fel sem veszem. Annak ellenére, hogy csak ritkán használom, néha szükséges a mosása. Fekete, színtartó hakamám van. Szeretem, jó választás volt, jól tartja a formáját, nem nagyon gyűrődik. Persze ebben segítenem is kell. Csak kézzel mosom, langyos, mosószeres vízben. Zuhany alatt szoktam leöblíteni, a derekánál fogva lógatva, hogy ne maradjon benne mosószeres víz. Aztán felakasztva hagyom picit száradni. Még félig nedvesen kezdem vasalni, minden élét külön. Mivel az anyaga műanyagot is tartalmaz, nem célszerű a forró vasalót közvetlenül rátenni. Egy nedves ruhadarabon keresztül vasalom. Aztán kiterítem és hagyom teljesen megszáradni. Mindig összehajtom, úgy, hogy az éleire figyelek, nem gyűröm a táskámba!

Kapcsolódó cikk: Aikido Ruházat és kiegészítők