Az Aikido gyakorlása során nem csupán a technikák és a mentális felkészültség a fontos, hanem a megfelelő ruházat és kiegészítők kiválasztása is. A kényelmes, könnyű és tartós ruházat nagyban segíti a mozgásunkat, hozzájárul a sérülések megelőzéséhez, miközben a tradicionális megjelenést is megőrzi, ami fontos része a dojo etikettjének. Emellett a különböző eszközök (pl. bokken, jo, tanto) sokat hozzátesznek a technikák elsajátításához és a fegyveres gyakorlás élményéhez. Ebben a cikkben áttekintjük, milyen ruhadarabokra és kiegészítőkre lehet szükséged,
Keikogi (edzőruha) Az Aikidóban (és általában a japán harcművészetekben) a keikogi (vagy röviden csak gi) az a jellemzően fehér, pamutból készült felső- és nadrágrész, amit edzéshez viselünk. A legtöbb aikidoiskolában a fehér gi az elfogadott viselet, mert tisztaságot és egyszerűséget sugall, emellett praktikus okokból is elterjedt (könnyebb észrevenni a szennyeződéseket, ami a higiéniát szolgálja). Bár ritkábban, előfordulhat kék gi (főleg judóban ismert, de néha aikidóban is használják), ezek azonban kevésbé tradicionálisak az aikidóban.
Vásárláskor érdemes odafigyelni a méretre, az anyagvastagságra, az anyag minőségére, valamint a szabásra, amely aikido-specifikus lehet. Az aikido gi-knek gyakran vannak speciális jellemzői:
A túl szoros vagy túl bő gi akadályozhat a mozgásban, míg a rossz minőségű anyag könnyen elszakadhat.
Az anyag súlyát gyakran unciában (oz) adják meg (1 oz≈28.35 gramm, de itt az anyag négyzetméterre eső sűrűségére utal).
Az aikidóban és judóban gyakran használt „rizsszövésű” (japánul sashiko ori) vagy gyöngyszövésű (pearl weave) anyagú felsőrész rendkívül strapabíró, jól bírja a fogásokat és rántásokat, miközben megfelelő szellőzést is biztosít. A judóban ez különösen indokolt a földharc és az intenzív test-test elleni küzdelem miatt, de aikidóban is előnyös a tartóssága.
Bármelyik vastagságot is választod, érdemes ügyelni rá, hogy:
Saját tapasztalat: Talán abból adódik, hogy karategyakorlással kezdtem a pályafutásomat, számomra a legjobban a KAITEN típusú karateruhák váltak be. Ez a ruhacsalád szinte mindenki igényeit ki tudja elégíteni, a gyerekektől egészen a profi versenyzőkig. Márkahűségemet mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a szekrényemben mindig található egy-egy tartalék, használaton kívüli példány. Az elmúlt 15 évben főként három típust használtam: EMPEROR, EUROPA, KODOMO Ezek közül kedvencem – amelyet télen-nyáron szívesen viselek – az EUROPA. Anyaga speciálisan finom, kimondottan e ruhatípus készítéséhez gyártják. A KODOMO vékonyabb anyagú, főként nyári viseletként tökéletes, ára is kedvezőbb. Az EMPEROR keményebb, tartósabb anyagú, elsősorban formagyakorlatok bemutatásához ajánlott. Fontos megjegyezni, hogy bár egyes karate gi-k kiváló minőségűek lehetnek, az aikido-specifikus gi-k tervezése (pl. ujjak hossza, térd megerősítése, hát varrásai) jobban igazodik a mozgásformákhoz és az aikidóban jellemző igénybevételhez. Kezdőknek és haladóknak egyaránt érdemes megfontolni aikido gi beszerzését.
Obi (öv) Az obi nem csupán arra szolgál, hogy összefogja a gi felső részét, hanem a rangot (kyu vagy dan) is jelzi. A hagyományos aikido öv a kezdő szinten (mudansha) fehér, majd a dan fokozatok (yudansha) elérésével fekete. Egyes klubokban és szervezetekben a kyu (tanuló) fokozatok jelzésére színes öveket is használnak (pl. sárga, narancs, zöld, kék, barna), de ennek rendszere nem egységes. Az obi kiválasztásánál a megfelelő hosszra és a kötésmódra is érdemes figyelni, hogy ne oldódjon ki edzés közben. A helyes övhossz általában olyan, hogy megkötve a csomó két vége körülbelül a gi kabát aljáig, vagy kicsit lejjebb érjen, de ne akadályozza a mozgást.
Saját tapasztalat: Az első danos vizsgám után úgy döntöttem, olyan övet szeretnék, amiből csak egyet kell vennem és kitart életem végéig. (Kicsit aggódtam is a választás miatt, ha rosszat választok, akkor nem sok van hátra. 😀) Végül egy Japánban kézzel gyártott HIROTA övet választottam. Ez egy igen vastag anyagból készült fekete öv, hagyományos módon az elején nehézkesen lehetett csak megkötni, mert vastagságából adódóan könnyen oldódott a kötés; idővel azonban "betörik" és jobban kezelhetővé válik. Eddig jó szolgálatot tesz, már látszik rajta a használat nyoma, de azért még van pár évem hátra.
A hagyomány szerint a fekete övet nem mossák ki, mivel úgy tartják, hogy magába szívja a gyakorlással töltött időt, a tudást és a tapasztalatot. Azonban higiéniai megfontolások miatt – különösen erős izzadás vagy szennyeződés esetén – egyesek időnként, kíméletesen, kézzel tisztítják. Ez egyéni és dojo-függő döntés lehet. Ha mosás mellett döntünk, azt mindenképp kíméletesen, kézzel tegyük, és kerüljük a gépi mosást és szárítást.
Ha egészen fiatalon leszel 1 danos – jogosult a fekete öv viselésére –, és Te is hasonló módon csak egyetlen fekete övet szeretnél vásárolni, akkor ügyelj arra, hogy ne legyen túl rövid az öv. 20, 30 vagy 40 év alatt biztosan picit vastagabb leszel, ha már fiatalon rövid az öv, később nem fog körbeérni kényelmesen.
A hakama hagyományos japán ruhadarab, amelyet leggyakrabban a szamurájokhoz és a harcművészetekhez kötnek. A mai napig számos budó irányzatban – így az aikidóban, a kendóban, a kjúdóban (íjászatban) és az iaidóban (kardrántás művészetében) – viselik. Az aikidóban a hakama viselése kiemelt jelentőségű, hiszen egyfajta tiszteletnyilvánítás a hagyományok és a mesterek felé, emellett a gyakorló technikai és szellemi fejlődését is jelképezi.
A hakama eredetileg a feudális Japánban a szamurájok ruházatának része volt. Az európai nadrághoz hasonló funkciót töltött be, de a kialakítása, a hagyományos szabás és a mély jelentés miatt különösen kiemelkedő viseletként tisztelték. A hakamának hét redője (öt elöl, kettő hátul) van, amelyek a hagyomány szerint hét erényt jelképeznek: jin (jóság, emberség), gi (becsület, igazságosság), rei (udvariasság, etikett), chi (bölcsesség), shin (őszinteség), chū (hűség), és kō (kegyesség, gyermeki tisztelet) – bár az értelmezések kissé eltérhetnek. A harcművészetekben ezeket az értékeket a gyakorlóknak folyamatosan törekedniük kell megvalósítani.
Aikidóban rendszerint a dan-fokozatot elérő (fekete öves) gyakorlók kezdenek hakamát hordani, azonban egyes iskolákban már az 1. kjú (barna öves) szinten is engedélyezhetik, sőt bizonyos dojókban nőknek már korábbi szinten is viselhető, vagy akár mindenki számára kötelező kezdettől fogva. A pontos szabályozás dojónként, illetve szervezeti előírások szerint változhat.
Anyagválasztásnál a legelterjedtebbek a poliészter, vagy poliészter-viszkóz (rayon) keverékből készült, ún. Tetron hakamák, mert ezek tartósak, könnyen kezelhetők, jól megtartják az éleiket és kevésbé gyűrődnek. A 100% pamut hakamák hagyományosabbak, szép esésűek lehetnek, de jóval több törődést igényelnek (gyakori, gondos vasalás, óvatos mosás), és könnyebben veszítenek formájukból. Az indigóval festett pamut hakamák különösen hajlamosak a színüket engedni, ami a gi nadrágját is megfoghatja.
Mire figyeljünk hakama választásakor és használatakor:
Saját tapasztalat: Többféle színben készül hakama, aikidóban legtöbb esetben a fekete vagy sötétkék (indigó) szín az elterjedt. Egyes gyártók – főleg az indigó színű hakamáknál – olyan festéket használnak, ami izzadás hatására oldódni kezd, és csúnyán összefoghatja a gi nadrágját. Hakamából ezért is praktikusabb a jó minőségű szintetikus vagy kevert szálas anyagot választani. Pár mosás után a pamut hakama élei eltűnhetnek, még akkor is, ha rendszeresen átvasaljuk. Használat után mindig hajtsuk össze a megfelelő módon, gondosan ügyelve az éleire. Ha ezt elmulasztod, nagyon gyorsan elveszti a szép formáját. Ha kimosod (főleg a szintetikusakat), még nedvesen, a látható hajtásokat betartva vasald át! A vasaló nem lehet túl forró, mert a szintetikus anyag a nagy hő hatására megolvadhat és kifényesedhet.
Személy szerint nem minden edzésen viselek hakamát. Ennek egyik oka, hogy bizonyos gyakorlatoknál, vagy amikor az alapvető lábmunka pontos megfigyelése a cél (akár saját magam, akár tanítványok részéről), előnyösebb lehet anélkül gyakorolni. Bár a hakama viselésének egyik tradicionális magyarázata éppen a lábmunka elrejtése volt az ellenfél elől, a modern edzéskörnyezetben a technikai tisztaság és a tanulási folyamat néha felülírhatja ezt. Sok oktató ezért kifejezetten kéri is a hakama oldalának öv alá tűrését bizonyos technikák bemutatásakor vagy gyakorlásakor, hogy a lábmozgás jól látható legyen.
Az aikido fegyveres gyakorlataihoz (bukiwaza) általában fa eszközöket használunk. Ezek szállítására és tárolására érdemes fegyverzsákot (fukuro) beszerezni.
Bokken (fa kard) Az Aikidoban a bokken (fa gyakorlókard) segítségével sajátítjuk el a kardalapú technikák mozgásait és ritmusát. Amikor bokkent választasz, figyelj az anyagminőségre – a legtöbb dojóban a tölgyből (fehér vagy vörös tölgy) vagy hikoriból készült kardot részesítik előnyben. Fontos, hogy:
Az Aikidóban a bokken (fa gyakorlókard) segítségével sajátítjuk el a kardalapú technikák (kumitachi, ken tai jo, suburi) mozgásait, időzítését és ritmusát. Amikor bokkent választasz, figyelj az anyagminőségre. A leggyakrabban használt fafajták:
A jo általában 127–130 cm (4.21 shaku) hosszú, 2.4-2.6 cm átmérőjű fa bot, melynek anyaga leggyakrabban szintén fehér vagy vörös tölgy. A jo-val végzett gyakorlatok (kumijo, jo kata, suburi) az Aikido „körkörös” mozgására, a helyes testtartásra, a távolságtartásra (maai) és a központ használatára helyezik a hangsúlyt. A jo kiválasztásánál szintén az anyagra és a kényelmes fogásra figyeljünk. Rendszeres tisztítás, ápolás javasolt, hogy a fa ne repedezzen vagy deformálódjon.
A tanto használata során a kések elleni védekező technikákra fókuszálhatunk. A fa tanto egyszerűbb és biztonságosabb, mint a fém kés, ugyanakkor közel valódi helyzetet szimulál, hiszen alakja és mérete nagyjából megfelel az igazi fegyvernek. A biztonságosabb gyakorlás érdekében, különösen kezdőknél vagy kontakt gyakorlatoknál, léteznek gumi vagy párnázott gyakorlókések is. Anyagválasztásnál és gondozásnál hasonló szempontok érvényesek, mint a bokken és jo esetében.
Saját tapasztalat: A fehér japán tölgyből (shirogashi) készült fegyvereket kedvelem leginkább. Nem törik, jó a súlya, kellemes a fogása és szép a színe. Ha lehet, olyan darabot választok, ami nem lakkozott, vagy ha igen, akkor a lakkot finom csiszolással eltávolítom. Ha változtatni szeretnék a fa színén, valamilyen pácot kenek rá, majd száradás után nagyon gyengén átcsiszolom, hogy a pácolás által keletkezett érdesség megszűnjön. Aztán lenolajjal vagy kaméliaolajjal többször átkenem. Számomra így adja a legtermészetesebb érzést a fegyver fogása.
Bár nem közvetlenül az edzésruházat része, a zori (japán szandál) vagy más, könnyen le- és felvehető lábbeli viselete fontos a dojóban. Ezeket a tatamin kívül, például az öltözőből a tatami széléig tartó közlekedéshez használjuk. Ez segít megőrizni a tatami tisztaságát, ami a higiénia és a tisztelet jele.
Az Aikido gyakorlása nem csak a technikák elsajátításáról, hanem a hagyományok és a fegyelem tiszteletéről is szól. A megfelelő gi, az igényes hakama, valamint a gondosan kiválasztott és karbantartott fegyverek nem csupán a dojóban nyújtott teljesítményedet javítják, hanem hozzájárulnak a tradicionális japán harcművészetek iránti tisztelet kifejezéséhez is.
A gi kabátjának és nadrágjának vastagságát érdemes az edzés intenzitása, a hőmérséklet és a saját komfortérzeted alapján megválasztani. A megfelelő vastagságú (és minőségű) ruházat sokat javíthat a mozgáson, a kényelmen és a tartósságon is. A gondos törődésnek és a rendszeres tisztántartásnak köszönhetően nemcsak eszközeid élettartamát növeled, de magad is magasabb szinten élheted meg a harcművészet élményét.
Ne habozz tanácsot kérni mesteredtől vagy haladóbb társaidtól, hiszen az ő tapasztalataik nagy segítséget nyújthatnak a számodra legmegfelelőbb felszerelés kiválasztásában.