Aikido etikett

• 2023. augusztus 16.
• Németh Ferenc
• 2025. május 8.

Morihei Ueshiba , az Aikido Alapítója így fogalmazott:

"A technikák gyakorlása előtt meg kell tanulnod a helyes viselkedést és a szívedet kell művelned."

Ez az egyszerű, mégis mély gondolat tökéletesen összefoglalja, miért elengedhetetlen az etikett ismerete és betartása minden aikidóka számára. Az etikett ugyanis nem csupán illemszabályok gyűjteménye; sokkal több annál: az Aikido gyakorlásának szíve és szelleme, a tisztelet, az önfegyelem és a közösség iránti felelősség kifejeződése.

A dojóba lépve hagyd magad mögött a problémáidat. Koncentrált elmével és a megfelelő etikett betartásával kezdj a gyakorlásba. Az etikett alapelve a tudatosság, melynek hiánya a dojóban vagy akár valós élethelyzetben zavarodottsághoz vagy akár súlyos sérüléshez is vezethet. A megfelelő etikett betartása az edzések során is segít megelőzni a sérüléseket. Tanítványként felelősséged, hogy együttműködj a harmónia légkörének megteremtésében, tiszteletben tartva az Alapító tanításait. Minden tanulónak el kell köteleznie magát e tanítások tiszteletben tartására és követésére.

Az aikidoka öltözete

A Hombu Dojóban ez utóbbit használják. Kezdetben bármilyen tiszta, fehér színű judo- vagy karatéruha megfelel, de később érdemes lehet kifejezetten aikido gi-t beszerezni, melynek szabása eltérő lehet (pl. az ujjak hossza). A magyar klubokban a kezdőknek általában megengedik, hogy egyszínű melegítőalsóban és fehér pólóban eddzenek, Japánban viszont már az első edzésre is gi-ben illik érkezni. Edzőtáborokban természetesen hazánkban is illik gi-ben edzeni. A ruházatodat mindig tartsd tisztán és rendezetten. Szakadt, koszos gi-ben ne menj edzésre! Edzés közben is megigazíthatod a ruházatodat, de ilyenkor fordulj el partneredtől és a kamizától (a dojo tiszteletbeli főhelye). Tiszteletadás előtt mindig igazítsd meg a ruhádat!

A kyufokozatú felnőttek általában fehér övet viselnek. Hakama viselése leggyakrabban 1. kyu fokozattól jellemző. Magyarországon előfordul a 2. kyutól való hakama viselése fehér övvel. A Kobayashi dojóban 2. kyutól barna öv használatos. Színes övek használata leginkább a gyermekek körében elterjedt. Külföldön még több verzió létezik: van, ahol mindenki hakamát visel, máshol csak a danfokozatúak és a nők (például Japánban sok helyen). A Yoshinkan dojo-kban előfordul, hogy a feketeövesek hakama nélkül edzenek. Azonban Japánban az Aikikai dojo-kban, ha valaki egyébként hakamát visel, de épp nincs nála, engedélyt kell kérnie az edzésvezetőtől a hakama nélküli gyakorlásra.

Magyarországon általában fekete vagy sötétkék színű hakamát használnak (esetleg barnát), de elviekben színre és mintára nincs megkötés (a minta lehet festett vagy beleszőtt). O'Sensei sok alkalommal fehér színű hakamát viselt (shinto szertartásokon is ilyet hordanak), Kisshomaru Doshu szürkében edzett, de vannak, akik indigó, bíbor, illetve akár rózsaszín hakamát is viselnek. Az európaiak általában hosszabb hakamát hordanak, a japánok inkább akkorát, ami éppen eléri a bokacsontjukat. Arra figyelni kell, hogy ne lógjon ki alóla a gi nadrágja. Általánosan érvényes, hogy az edzőruhát (gi-t) az öltözőben illik fel- és levenni. A hakama felvétele szintén jellemzően az öltözőben történik, de annak levétele és összehajtogatása az edzés után a tatamin is elfogadott.

Törölköző (tenugui)

Kisméretű törölközőt (tenugui) szoktak összehajtogatva a gi hajtókája alá tűrve vagy az övbe dugva tartani, hogy az izzadságot letöröljék vele edzés közben. Eredetileg ez egy tradicionális pamut törölköző, amit a munkások a homlokuk köré tekertek izzadságfelszívás céljából, illetve háziasszonyok használták a konyhában, vagy teaszertartásnál volt mindig kéznél. Gyakori a hagyományos szövött kivitelezés (például a kék és fehér egy régi tradicionális színkombináció). Fontos, hogy az aikidókák megőrizzék a tatami tisztaságát (lecsöppenő izzadság, vér megelőzése), illetve a gyakorlás során elkerüljék partnerük zavarását izzadságukkal, főleg a nyári hőség idején.

Viselkedés az edzőteremben

Meghajlás

A meghajlásnak nagyon fontos szerepe van, és a japán tradíciók tiszteletét fejezi ki. Ezzel fejezzük ki tiszteletünket, illetve köszöntéskor használjuk. Meghajlással köszöntjük az Alapítót (O-Sensei arcképe előtt, a kamiza felé) edzés elején és végén, a dojo-t (a kamiza vagy shomen felé) belépéskor és kilépéskor, valamint edzőpartnerünket a közös gyakorlás előtt és után.

Ritsurei (álló meghajlás): A karok természetesen a test mellett lógnak, a kézfejek a comb külső oldalához simulnak, az ujjak összezárva, egyenesen lefelé mutatnak. A meghajláshoz derékból hajoljunk előre körülbelül 30-45 fokot. A hátunk legyen egyenes! Ha a meghajlás szöge kevesebb, mint 30 fok, az a tisztelet kevésbé kifejező formájának tekinthető, vagy felületesnek hathat. Extrém esetekben, például bocsánatkérésnél vagy különleges tiszteletet érdemlő személy látogatásakor, előfordulhat, hogy 45 foknál mélyebbre hajlunk. Ezzel jelezzük a másik aikidókának, hogy vele szeretnénk gyakorolni, és ezzel köszönjük meg a gyakorlást is. Meghajlással jelezzük az edzésvezetőnek, ha szeretnénk tőle valamit kérdezni (mi menjünk oda hozzá, ne őt hívjuk magunkhoz!), és meghajlással köszönjük meg a segítséget. Általánosan érvényes, hogy az alacsonyabb fokozatú hajlik meg először (és esetleg mélyebbre), és ő egyenesedik fel másodjára.

Zarei (térdelő meghajlás seizából): A zarei seizából (térdelőülésből) történik. A seiza felvétele és elhagyása is meghatározott mozdulatsor szerint történik. A kezeket a tatamira helyezve hajlunk előre. Hagyományosan először a bal, majd a jobb kezet helyezzük a talajra magunk előtt, kis háromszöget formálva (vagy ujjaikkal egymás felé fordítva). A seizába ereszkedés és a felállás során a kezeket a combokon tartjuk vagy a test mellett maradnak, a mozgást a lábak végzik. A gyakorlatot mindvégig egyenes háttal végezzük! A meghajlásnál ne görnyedjünk, tartsuk egyenesen a hátunkat. A meghajlás alatt ne emeljük fel a fenekünket a sarkunkról!

Belépés az edzőterembe

Belépéskor meghajlással kell köszönteni a dojo-t (a kamiza vagy shomen felé). A tatami szélénél levesszük a papucsot, és a szőnyegre lépés után újból meghajlunk a kamiza felé. Amikor először érkezünk a szőnyegre az edzés előtt, seizában tisztelgünk a kamiza felé. Ha később valamiért elhagytuk a szőnyeget és visszatérünk, elég állva meghajolni a kamiza felé, mielőtt újra csatlakozunk a gyakorláshoz. Ha érkezéskor az edzés már elkezdődött, a tiszteletadás után a szőnyeg szélén seizában meg kell hajolni, hallhatóan, de tiszteletteljes hangerővel jelezni szándékunkat az „onegaishimasu” (kérem) kifejezéssel, és meg kell várni, amíg az edzésvezető engedélyt ad a csatlakozásra. Nagyobb edzőtáborokban, ahol sok résztvevő van, előfordulhat, hogy a Sensei nem veszi észre azonnal a késve érkezőt, de a tiszteletadást és a csatlakozási szándék jelzését ilyenkor is meg kell tenni. Természetesen nem illik késve érkezni.

Kilépés az edzőteremből

Edzés közben csak indokolt esetben, és az edzésvezető engedélyével hagyhatjuk el a szőnyeget. A tatamiról való lelépés előtt meghajlunk a kamiza felé, majd belelépünk a papucsunkba. A kijáratnál újból meghajolva tisztelgünk a dojo-nak (a kamiza vagy shomen felé).

Az edzés kezdete

A szőnyegre érkezés után az aikidókák egy vagy több sorban leülnek seizába, és így várják az edzésvezetőt. Amikor az megérkezik, először meghajlással tiszteleg O'Sensei emléke előtt a kamiza felé, majd ő is seizába ül (az edzésre felsorakozottakkal szemben). Rövid meditáció (mokuso) után mindenki meghajlással tiszteleg O'Sensei emléke előtt a kamiza felé. A meghajlás előtt az edzésvezető a feje fölött tapsolva jelezhet; ennek a tapsok számától függően több jelentése is van. Egyes shihanok a shomen felé történő tiszteletadás során tapsolnak. (1 taps buddhista szokás; 2 vagy 4 taps shinto szokás, jelentése: üdvözli a kamikat, felhívja magára a figyelmüket. "Az első tapssal rezgéseket küldünk ki a szellemvilág felé, a másodikkal fogadjuk a visszhangot" - Saotome Sensei.) Ezután az aikidókák és az edzésvezető egymást üdvözlik, szintén meghajlással, és esetleg az "o-negai shimasu" (kérem [a tanítást/gyakorlást]) kifejezéssel.

Az edzés vége

Az edzés végén rövid levezető gyakorlatok (például légzőgyakorlatok és/vagy suwari waza kokyuho) után újból sorba ülnek az aikidókák. Rövid meditáció után előbb a kamiza, majd pedig egymás felé meghajolva búcsúzik az edzésvezető és az aikidókák ("domo arigato gozaimashita" - köszönöm szépen). Néhány helyen a gyakorlók még megvárják, amíg az edzésvezető lemegy a szőnyegről, és csak utána állnak fel ők is. (Suga Sensei szerint ez furcsa szokás: "lemegyek, aztán visszajövök összehajtani a hakamát.") Más helyeken feláll mindenki, és állva újból meghajlanak az aikidókák és az edzésvezető egymás felé. Hazánkban több dojóban, miután az edzésvezető felállt, lemegy a szőnyegről, és meghajol a szőnyeg szélén, a szőnyegen maradt rangidős aikidóka hangos „Rei!” kiáltással jelez, ekkor az aikidókák ismét meghajlanak (ez nem szokás a Hombu Dojóban, és például Franciaországban sem). Néhány dojóban az edzés után az aikidókák személyesen is megköszönik a közös munkát azoknak, akikkel az edzés folyamán gyakoroltak, egy újabb meghajlás kíséretében.

Gyakorlat bemutatása

Ha az edzésvezető leállítja a gyakorlást, az aikidókák megköszönik párjuknak a gyakorlást (meghajlással, illetve "arigato gozaimashita" szavakkal), és gyorsan elhelyezkednek a szőnyegen seizában (ha sokáig tart a bemutató, lehetőség van lazább ülésmódra, például törökülésre váltani) úgy, hogy elegendő hely maradjon a technika bemutatására. A hátsó sorokból fél térden vagy akár állva is lehet figyelni a bemutatást. Az edzésvezetőnek nem szabad hátat fordítani, hiszen bármikor felkérhet a gyakorlat bemutatásában való segédkezésre (uke szerep). Ha az edzésvezető hosszasan magyaráz, az ukénak ezalatt seizában vagy fél térden kell várakoznia. Az MKDE dojo-kban (és más Kobayashi Dojo-kban is) a bemutatás végén az uke is bemutatja néhányszor a gyakorlatot az edzésvezetőn (ez az MKDE-n kívül is előfordul néhány helyen). Ennek főleg akkor van jelentősége, amikor az edzésvezető a helyes uke munkát kívánja bemutatni. Ha gyakorlás közben az edzésvezető külön megmutat valamit valakinek, az illetőnek seizában ülve kell figyelnie. Ezt mások is megtekinthetik, szintén seizában.

A részvétel nem kötelező, de ne feledd, hogy az aikidóban való fejlődéshez legalább heti kétszer ajánlott gyakorolni. Amennyiben az aikido az önfegyelem kialakításának egyik módját jelenti, az ilyen önfegyelem a rendszeres jelenléttel kezdődik. A gyakorlat bemutatása után az aikidókák meghajlással megköszönik a tanítást, gyorsan partnert választanak (meghajlással, és esetleg "o-negai shimasu" szavakkal), és megkezdik a gyakorlást. A gyakorlás során a társak fejlődésének elősegítését és testi épségük megőrzését mindig elsődleges szempontnak kell tekintenünk. Arra kell törekedni, hogy minél több partnerrel gyakoroljunk az edzés során. A magasabb fokozatú aikidókák jobban rá tudnak mutatni gyenge pontjainkra és segítenek azok kiküszöbölésében, az alacsonyabb fokozatúak hibáiból pedig mi magunk is sokat tanulhatunk. Azonban ha az edzésvezető külön nem kéri, a gyakorlók ne oktassák egymást. Az ő feladatuk a gyakorlás, nem pedig saját elképzeléseik rákényszerítése a másikra. Amennyiben elakadnak a gyakorlás közben, a fentiek szerint fordulhatnak az edzésvezetőhöz segítségért.

Fegyveres gyakorlás

Az aikido edzésben használt két fő fegyver a JO (bot) és a BOKKEN (fakard). Az aikidóban a fegyveres edzésnek számos oka van:

• Az aikido mozdulatainak nagy része a klasszikus fegyveres művészetekből származik. A fegyveres mozdulatok elsajátításának tehát történelmi alapja van.
• A fegyveres edzés hasznos a megfelelő "MA-AI", vagyis a küzdőtávolság és időzítés megtanulásához.
• Az aikido mozgásának és technikáinak gyakran vannak olyan fontos alapelvei, amelyek könnyebben demonstrálhatók fegyverhasználattal, mint anélkül.
• fegyveres kata gyakorlása az aikido mozgás általános elveinek megértését segíti elő.
• A fegyverekkel való edzés lehetőséget nyújt az aikidókáknak arra, hogy kifejlesszenek egyfajta reagáló képességet, érzékenységet mások mozgására és cselekedeteire egy erősen strukturált formában. Ezenkívül a fegyveres edzés során gyakran könnyebb elvetni a versengő gondolkodásmódot, így könnyebb a kognitív fejlődésre összpontosítani.
• A fegyveres edzés kiváló módja a támadási és védelmi vonalakat szabályozó elvek elsajátításának. Minden aikido technika úgy kezdődik, hogy a védekező elmozdul a támadási vonalról, majd egy új vonalat hoz létre (gyakran nem egyenes vonalat) az aikido technika alkalmazásához.

A Dojo tisztasága és rendje (Soji): Több mint puszta kötelesség

Az aikido etikett szerves része a Dojo tisztasága és rendjének fenntartása, azaz a Soji. Ez nemcsak a higiéniát szolgálja, hanem:

• Személyes és közös felelősség: Magában foglalja a személyes higiéniát (tiszta test, ápolt külső, friss edzőruha) és a közös terek – mint a tatami, az öltözők és a mosdók – tisztán tartását. A dojo minden tagjának közös felelőssége gondoskodni a környezet rendjéről.
• Ez túlmutat az egyszerű takarításon: a közösség és a gyakorlás iránti tisztelet kifejeződése.
• A soji gyakorlata: Sok dojóban szokás az edzések előtt vagy után közösen elvégezni a takarítási feladatokat (pl. a tatami felsöprése, portörlés).
• Erősíti a közösséget: A közös munka összekovácsolja a tagokat.
• Mélyíti a tiszteletet: Kifejezi a dojo, mint a tanulás helyszíne iránti megbecsülést.
• Elősegíti a tudatosságot: A figyelem és a gondoskodás, amit a Soji igényel, átvihető az aikido technikák gyakorlására is.
• A tiszta tér hatása: Egy tiszta, rendezett dojo hozzájárul a nyugodt, koncentrált légkörhöz, amely elengedhetetlen a hatékony tanuláshoz és a szellemi elmélyüléshez. A külső rend segíthet a belső összpontosításban. A Soji tehát egy aktív gyakorlat, amely az alázatot, a felelősségvállalást és a dojo közösségéhez való tartozást jelképezi, hozzájárulva az aikido szellemiségének teljesebb megéléséhez.

Kommunikáció a dojóban: A csend és a figyelem szavai

A dojóban a kommunikáció elsősorban non-verbális, a figyelemre és a tiszteletre épül. A cél a zavartalan, koncentrált gyakorlás biztosítása.

• A felesleges beszéd kerülése: Az edzés alatti csevegés, hangoskodás elvonja a figyelmet és tiszteletlenség a mesterrel és a gyakorló társakkal szemben. A dojo a fókuszált tanulás helye, nem pedig a társalgásé.
• Szükséges verbális kommunikáció: Amikor elkerülhetetlen a beszéd, az legyen rövid, halk és udvarias. "Sumimasen" (Elnézést/Bocsánat): Használatos, ha véletlenül ütközünk valakivel, útban vagyunk, vagy ha a mestertől, társtól szeretnénk valamit kérdezni vagy jelezni.
• "Onegaishimasu" (Kérem/kérem, tanítson): Gyakran használják a gyakorlás megkezdésekor egy társsal.
• "Arigato gozaimashita" Köszönöm szépen): A közös gyakorlás vagy segítség végén.
• A Testbeszéd elsődlegessége: A dojóban a testbeszéd kiemelt fontosságú. A testtartás, a tekintet, a meghajlások (rei) mind a tisztelet, figyelem és alázat kifejeződései. A partner mozdulatainak, szándékainak olvasása szintén a non-verbális kommunikáció része, és elengedhetetlen az aikido gyakorlásához. A tudatos testbeszéd hozzájárul a biztonságos és harmonikus edzéskörnyezethez. Összefoglalva, a dojóban a kommunikáció lényege a figyelem, a tisztelet és a szükségesség. A csend támogatja a koncentrációt, míg a megfontolt szavak és a tudatos testbeszéd a harmonikus együttgyakorlást szolgálják.

A Sensei, Senpai és Kohai kapcsolata

Ez egy nagyon fontos aspektusa a dojo életének és az Aikido tanulási folyamatának. Az etikett ezen a területen is kulcsfontosságú.

A Sensei (Mester) iránti tisztelet:

A Sensei nem csupán technikákat tanít, hanem az Aikido szellemiségét és útját is közvetíti. Ezért megkülönböztetett tisztelet illeti meg.

• Figyelmes hallgatás: Amikor a Sensei magyaráz vagy bemutat, teljes figyelemmel kell lenni. Kerülni kell a beszélgetést vagy a figyelmetlenséget.
• Utasítások elfogadása és követése: A Sensei útmutatásait értő figyelemmel és készségesen kell követni. Ha valami nem világos, a megfelelő időben (általában a gyakorlat végén vagy amikor a Sensei kérdéseket tesz fel) lehet kérdezni, tiszteletteljes formában.
• Bizalom a Sensei iránt: Bízni kell a Sensei tapasztalatában és abban, hogy a tanításai a tanítványok fejlődését szolgálják.
• Megszólítás: A Sensei-t illik "Sensei"-ként megszólítani, nem a keresztnevén (hacsak ő maga ezt kifejezetten nem kéri másképp, ami ritka a tradicionálisabb dojo-kban).
• Köszönetnyilvánítás: Az edzés végén, és ha személyes útmutatást kapunk, mindig meg kell köszönni a Sensei fáradozásait.

A Senpai-Kohai (haladóbb-kezdőbb tanítvány) kapcsolat:

Ez a hierarchia nem rangsorolásról vagy hatalomról szól, hanem a tapasztalat tiszteletéről és a tudás átadásának egy formájáról.

• A Senpai (haladóbb tanítvány) szerepe és felelőssége:
  • Példamutatás a viselkedésben, az etikett betartásában és a gyakorlás komolyságában.
  • A Kohai-ok (kezdőbbek) segítése, bátorítása, és számukra a dojo szokásainak, valamint az alapvető technikáknak a megértetése (de nem a Sensei szerepének átvétele!).
  • Türelem a kezdőbbekkel szemben.
  • A Sensei munkájának támogatása a dojo-ban.
• A Kohai (kezdőbb tanítvány) szerepe és hozzáállása:
  • Tisztelet a Senpai-ok tapasztalata és tudása iránt.
  • Nyitottság a Senpai-októl érkező segítség és tanácsok elfogadására.
  • Figyelem a Senpai-ok viselkedésére, mert sokat lehet tanulni tőlük az etikett és a dojo-beli szokások terén.
  • Nem illik vitatkozni vagy kioktatni egy Senpai-t.

A kapcsolat dinamikája:

• A Senpai-ok felelősséggel tartoznak a Kohai-ok fejlődéséért, de a végső szót mindig a Sensei mondja ki.
• A Kohai-oknak lehetőségük van kérdezni a Senpai-októl, különösen olyan gyakorlatias dolgokról, amivel nem akarják a Sensei idejét terhelni a közös edzés alatt.
• Ez a rendszer hozzájárul a dojo közösségének összetartásához és a tudás hatékonyabb átadásához.

Vendégség más dojóban és vendégek fogadása: A tisztelet és nyitottság gyakorlata

Az aikido közösség globális, így gyakran előfordul, hogy más dojókat látogatunk, vagy vendégeket fogadunk. Mindkét esetben a tisztelet, az alázat és a nyitottság a kulcs.

Látogatás más dojóban:

• Előzetes kapcsolatfelvétel és engedélykérés: Illik előre jelezni látogatási szándékunkat a fogadó dojo vezetőjénél (sensei), és engedélyt kérni az edzésen való részvételre. Tájékozódjunk az esetleges vendégdíjakról.
• A helyi szokások tiszteletben tartása: Minden dojo rendelkezhet sajátos etikett-szabályokkal és szokásokkal. Érkezéskor és edzés közben legyünk figyelmesek, és kövessük a helyi normákat. Kérdezzünk bátran, ha valamiben bizonytalanok vagyunk.
• Alázat és nyitottság: Vendégként legyünk alázatosak, ne akarjuk a saját dojonk szokásait erőltetni vagy kritizálni a látottakat. A cél a tanulás és a tapasztalatszerzés. Mutassunk tiszteletet a fogadó sensei és a többi gyakorló iránt.
• Köszönetnyilvánítás: A látogatás végén illik megköszönni a lehetőséget a senseinek és a gyakorlóknak.

Vendégek fogadása saját dojónkban:

• Szívélyes üdvözlés: Fogadjuk a vendégeket barátságosan, kedvesen és segítőkészen. Mutassuk be őket a senseinek és a többi tagnak.
• Tájékoztatás és segítségnyújtás: Ismertessük velük a dojonk legfontosabb szabályait és szokásait. Segítsünk nekik eligazodni, és válaszoljunk kérdéseikre.
• Befogadó légkör: Törekedjünk arra, hogy a vendég jól érezze magát, és pozitív élményekkel távozzon. Vonjuk be őket a gyakorlásba, és legyünk türelmesek velük.
• A dojo hírneve: Ne feledjük, hogy a vendégek fogadása során a saját dojonkat és közösségünket képviseljük. Mindkét helyzet kiváló alkalom a kapcsolatteremtésre, a látókör szélesítésére és az aikido közösség összetartozásának erősítésére.

Mobiltelefonok és egyéb zavaró tényezők: A Fókusz megőrzése

A dojo a koncentrált figyelem és a zavartalan gyakorlás helyszíne. Annak érdekében, hogy mindenki a lehető legtöbbet hozhassa ki az edzésből, és tiszteletben tartsuk egymás idejét és erőfeszítéseit:

• Mobiltelefonok kikapcsolása/némítása: A mobiltelefonokat az edzés megkezdése előtt kötelező teljesen kikapcsolni vagy legalább hangtalan (és rezgésmentes) üzemmódba helyezni.
• Használat mellőzése edzés alatt: A telefonok, okosórák és egyéb elektronikus eszközök használata az edzés ideje alatt – beleértve a tatami szélén való tartózkodást is – szigorúan tilos. Ez magában foglalja az üzenetküldést, böngészést és telefonálást.
• Egyéb zavaró tényezők minimalizálása: Minden olyan tevékenységet kerülni kell, ami elvonhatja a saját vagy mások figyelmét a gyakorlásról (pl. felesleges beszéd, ékszerekkel való játék). A cél a teljes jelenlét és a maximális összpontosítás biztosítása az aikido tanulmányozása során. A digitális eszközöknek és egyéb zavaró tényezőknek nincs helyük a tatamin az edzés alatt.

Általános viselkedési szabályok a dojóban

• A gyakorlásnak mindig a kölcsönös tisztelet jegyében kell folynia.
• Sose zavard meg a dojo légkörét udvariatlansággal, hangoskodással, durvasággal vagy tiszteletlenséggel.
• Az edzésvezető minden utasítását rögtön és maradéktalanul hajtsd végre legjobb tudásod szerint.
• Az edzés minden pontján teljes összpontosítással gyakorolj.
• Soha ne ülj le háttal a kamizának. Ne támaszkodj a falnak, ne ülj nyújtott lábakkal, ne lépj át másokon, azok fegyverein vagy személyes tárgyain!
• Viselkedj mindig szerényen, csendesen, tisztelettudóan. Ne felejtsd el, hogy tanulni vagy itt, nem pedig az egódat kielégíteni.
• Soha ne beszélgess feleslegesen az edzésen. Ha kérdésed van, az edzésvezetőhöz fordulj.
• Soha ne használd más edzőruháját vagy fegyverét az engedélye nélkül. Ez alól kivételt képez, ha még nincs saját fegyvered, és az edzésvezető vagy a fegyver tulajdonosa felajánlja.
• Személyes vagy egyéb ellentéteket, problémákat az edzőterembe való belépéskor hagyd az ajtón kívül.
• A körmeid mindig legyenek rövidek és tiszták a sérülések elkerülése végett.
• Órát, ékszereket, gyűrűket vedd le edzés előtt.
• Ne öltözködj (a gi-t és a hakamát az erre vonatkozó szabályok szerint), ne egyél, és ne igyál a szőnyegen. (A rágógumizás is evésnek számít.)
• Tartsd be a szabályokat, és szükség esetén tapintatosan emlékeztesd társaidat is ezekre.

O'Sensei szabályai az Aikido gyakorlására

/Részlet Ueshiba Kisshomaru: Az aikido szellemisége című könyvéből/

• Az aikido életről és halálról dönt egyetlen akcióval, ezért a tanítványoknak gondosan kell követniük instruktoruk útmutatásait, és nem szabad versengeniük egymással.
• Az aikido egyszerre több ellenfél támadásának hárítását tanítja. A tanítványoknak gyakorolniuk kell, hogy képesek legyenek észlelni olyan támadásokat, amelyik oldalról vagy hátulról jönnek.
• Az edzéseknek mindig kellemes és örömteli légkörben kell folyniuk.
• A tanár a művészetnek csak egy kicsiny részét, mozaikját tanítja. Ennek sokoldalú alkalmazását mindegyik tanítványnak saját magának kell felfedeznie szakadatlan edzés és gyakorlás révén.
• A napi gyakorlás a test átmozgatásával kezdődjön, azután folytatódjon az intenzívebb gyakorlatokkal! Soha ne erőltessünk semmit természetellenesen vagy ok nélkül. Ha ezt a szabályt követjük, még az idősebb emberek esetében sem fog a mozgás sérülést okozni, és a gyakorlás egy kellemes, örömteli légkörben fog zajlani.
• Az aikido célja a szellem és a test fejlesztése, valamint őszinte, felelősségteljes emberek nevelése. Mivel minden technikát személytől személyig kell átadni, ne fedjétek fel felelőtlenül másoknak, mert ez oda vezethet, hogy rossz célra is felhasználhatják.

Mivel ezeket az intelmeket régen, 1935 körül vetették papírra, nyelvezetük régiesnek tűnhet, de a főbb pontok ma is érvényesek. Ezek a következők:

Doshu kiegészítése a szabályokhoz

• Az aikido csak akkor sajátítható el megfelelően, ha szigorúan követik a tanár utasításait.
• Az aikido mint harcművészet azáltal is tökéletesíthető, hogy művelője minden irányban éber a körülötte zajló dolgok iránt, és nem hagy sebezhető rést (suki).
• A gyakorlás kellemessé és örömtelivé válik, ha az ember eleget gyakorolt már ahhoz, hogy ne okozzon fájdalmat a gyakorlás.
• Ne elégedjél meg azzal, amit a dojoban tanítottak számodra! Folyamatosan elmélkedj felette, kísérletezz vele és fejleszd tovább, amit tanultál.
• Sohasem szabad természetellenesen vagy ésszerűtlenül erőltetni a dolgokat az edzés során. Úgy kell gyakorolni, hogy az megfeleljen a test fizikai adottságainak és az életkornak.
• Az aikido célja a valóban humánus személyiség kialakítása. Nem szabad öncélúan használni.

A mi dojónkban a gyakorlás szabályai

Nagyon fontos, hogy senki se okozzon sérülést a másiknak, és az edzésen jó kedélyű keiko (örömteli gyakorlás) valósuljon meg.

Figyelni kell arra, hogy a dobások lehetőség szerint a terem közepétől kifelé történjenek, és a Tori mindig az Uke felkészültségéhez mérten válassza meg a gyakorlás módját és sebességét.

Beszélgetéssel ne zavard mások gyakorlását. Ha éppen nem hajtasz végre technikát, igyekezz a terem szélén várakozni az esetleges ütközések elkerülése végett.

A dojóban igyekezz mindenkivel gyakorolni, keresd a nálad tapasztaltabbakkal való edzést is. Mindenki a dojo része, mindenki tanul mindenkitől; ne érezd magad rosszul, ha nálad haladóbbakkal gyakorolsz.

Igyekezz kivenni a részed a közösségi munkából, ne várd, hogy mások oldják meg a felmerülő problémákat. A közösségi események szervezésében és megvalósításában is tevékenyen vegyél részt.