Az aikido egy olyan ősi japán harcművészet, amely nemcsak testi edzést és technikákat foglal magában, hanem mély tiszteletet és hagyományokat is. Ennek része az is, hogy hogyan szólítjuk meg az aikido mestereinket, akiknek tudása és tapasztalata inspirál minket az úton való haladásban.
Az egyik első szó, amit a legtöbb japán nyelvtanuló megtanul, a 先生 せんせい. (sensei) Sokan azért látogatnak Japánba, hogy diákok vagy tanárok legyenek, és így minden egyes nap találkoznak e szóval.
Általában a sensei a beszélgetőpartner családnevéhez kapcsolódik; ezért egy Matsuo Yamada nevű tanárt Yamada-sensei-nek hívnának. Érdekes módon, mivel a japánok tisztában vannak azzal, hogy a külföldiek gyakran használják a keresztnevüket, sok külföldi munkatárs keresztnevéhez csatolják ezt a jelzőt.
Bár a sensei egyszerűnek tűnhet - egyszerűen csak csatoljuk, és kész -, ha megnézzük az alapvető kanjikban, kiderül néhány bonyolultabb felhasználási módja is:
先生 = 先 (korábban) + 生 (született).
A 漢字 (kínai eredetű karakter) ezen egyszerű felosztása megvilágítja a sensei néhány más használatát, mivel a szó gyakran utalhat valakire, aki megelőz a tapasztalatokban.
Így például egy orvos, aki egy betegségeddel kezel, sokkal többet tud az orvostudományról, mint te; ezért sensei-nek szólítják. Hasonlóképpen, egy ügyvédet is néha sensei-nek hívnak, egyszerűen azért, mert a legtöbb emberhez képest bővebb jogi ismeretekkel rendelkezik.
Egy másik hely, ahol a sensei gyakori, a harcművészetekben. Az olyan harcművészetekben, mint a karate, a rangot szigorúan betartják a különböző színű övek jutalmazásával, amelyek azonnal jelzik a gyakorlóknak, hogy ki a rangidős és ki a fiatalabb. Természetesen a rangidős oktatók általában elvárják, hogy sensei-nek szólítsák őket.
A sensei ezen bontása segít megérteni néhány kivételt is a használata alól. Jó példa erre a középiskolás gyerek, aki extra zsebpénzt kereshet azzal, hogy korrepetál egy alsóbb éves diákot az iskolájában. Természetesen egy középiskolás gyerek valószínűleg hasonló korú, mint az a személy, akit korrepetál, így jellemzően nem nevezik őket sensei-nek, egyszerűen azért, mert nincs elég különbség a koruk és a státuszuk között.
Egy másik példa, amikor egy vállalat fiatal munkatársai megmutatják egy most belépő fiatalabb munkatársnak (新入社員しんにゅうしゃいん) a dolgok menetét. Itt kínos lenne sensei-nek nevezni valakit, aki csak egy kicsit régebb óta dolgozik a cégnél. Ehelyett az ilyen helyzetekben a japánok gyakran használják a hasonló (senpai) 先輩 せんぱい szót. Ez a szó hasonlóan a korábban már bemutatott (先) kínai karakterből áll, de ezúttal a második karakter más, mivel ez a 輩 (bajtárs/azonos csoportba tartozó személy).
A senpai-t gyakran használják a veled egy csoportban lévő idősebb tagokra. Azoknak a tanulóknak, akik japán munkakörnyezetben szeretnének dolgozni, fontos megtanulniuk ezt a szót, mivel nagyon gyakran használják a cégnél rangban feletted álló emberekről való beszélgetésben. Később talán még az ellenkezőjét, a (kōhai) 後輩 こうはい-t is használhatod, hogy a vállalatnál alattad lévő emberekről beszélj.
Eddig a sensei olyan felhasználási módjait ismertettük, amelyeket elvárunk. Van azonban néhány furcsa használat is, ahol a megszólítás kevésbé egyértelmű. Érdekes példa erre a vezető politikusok, akik a tisztelet jeleként kaphatják a címet.
Hasonlóképpen, a "tanított" dolog is lehet nagyon elvont. Végül is, nem "tanulunk" valamit, amikor az írás nagy mestereinek, például Ishiguronak vagy Murakaminak a műveit olvassuk? Ezért nem ritka, hogy a nagy művészek nevéhez a sensei utótagot csatolják.
Még elvontabbak azok a sensei-ek, akiktől követőik megtanulják a világ igazi természetét! Japánban sok vallási szervezetben a sensei-t a hitben eggyel feljebb álló emberekhez csatolják.
A legtöbbünk számára azonban a leggyakoribb használat, amivel találkozunk, a sensei használata, amikor fogalmunk sincs, hogy mi a másik személy neve, de a többi megszólítás valamelyikének használata nem lenne helyénvaló. Nem emlékszel az orvos nevére, akihez évek óta jársz? Ne aggódj, egy szívből jövő sensei valószínűleg elég lesz. Fogalmad sincs, hogy hívják a karate tanárodat a sok közös részeg éjszaka ellenére az órák után? Nem gond sensei a megmentő!
Összességében a sensei használatának megtanulása hasznos a japán életben. Azonban ne aggódj, ha elrontod, ahogy a Karate Kid is megmutatta (Miyagi-sensei kellene legyen, Daniel!), általában elég a さん (san - udvarias utótag, amely a beszélgetőpartner nevéhez kapcsolódik) vagy a さま (sama - egy udvariasabb utótag, amelyet általában a nagyra becsült emberekhez kapcsolnak) utótag.
forrás: Jobs -in Japan-
Általában az órákon, edzőtáborokon, vagy az aikido gyakorlásakor a mestert Sensei-nek szólítják. Az aikido edzés egy olyan közösség, ahol a tisztelet és a hagyomány fontos szerepet játszanak. Az aikido mesterének megszólítása nem csupán formális gesztus, hanem a kölcsönös tisztelet és megbecsülés kifejeződése. Ahogy fejlődünk az úton, érdemes mindig emlékezni arra, hogy az aikido nemcsak a testi gyakorlásról szól, hanem az erkölcsi értékek és a tiszteletadás fontosságáról is.
Sokan a két kifejezést egyenrangúnak tartják és felváltva használják. Létezik azonban olyan elképzelés is, ahol általában a sensei-t használják a hétköznapokban harcművészeti edzéseken. Főleg olyan környezetben, ahol az edzést vezető viszonylag fiatal. Ebben az elképzelésben a mester a sensei fölé van pozícionálva, és mesternek csak azt a senseit nevezik, aki már korából adódóan is meglehetősen nagy tapasztalattal bír az adott “szakmán” belül.
Nem szeretem magamat aikido mesternek vagy sensei-nek hívni és azt sem várom el, hogy mások így szólítsanak. Aikido, harcművészet gyakorló vagyok, az életemből több évtizedet szenteltem az általam fontosnak és hasznosnak tartott dolgok gyakorlására és népszerűsítésére. Miért csinálom? Először is mert részemre fontos, akkor is csinálnám, ha senki sem gyakorolna velem. Másodszor, mert fontosnak tartom, hogy népszerűsítsem a mozgás fontosságát, az aikido-t, Nishio mester által létrehozott aikido elképzelést, ügyelve arra, hogy szigorúan betartsam és betartassam az aikido alapelveit. Célom olyan közösség létrehozása, ahol a jókedvű gyakorlás mellett szem előtt tartjuk az aikido harcművészet jellegét és egymást kölcsönösen tiszteletben tartva kortól, nemtől és fokozattól függetlenül folyik a gyakorlás.