Melyik vizsgára a legnehezebb felkészülni

• 2023. június 5.
• Németh Ferenc

Egyesületünknél javában zajlik a vizsgafelkészülés (2023 május), így keresve sem találnék jobb alkalmat, hogy e témában írjak pár gondolatot. Fontosnak tartom, hogy vizsga előtt rendszerezzük a szükséges tudást és az apróbb hibákat még időben javítsuk. Többször felmerült már bennem az a kérdés, hogy vajon melyik fokozatra a legnehezebb megfelelően felkészülni. A vizsgafeladatok listáját tekintve természetesen a magasabb fokozathoz (haladóbb vizsgához) több feladat tartozik. Ebből arra lehet következtetni, hogy a vizsgák egyre nehezebbek és a felkészülés is egyre bonyolultabb és több időt vesz igénybe.

A vizsga

Mikor elkezdtem megismerkedni a karatéval és aztán az aikidoval, egy ideig erősen tiltakoztam a vizsga ellen. Tettem ezt azért, mert úgy gondoltam, én csak mozogni/sportolni szeretnék, lehet az zenés torna vagy bármi, amelynek a lényege maga a mozgás és nem kell hozzá semmi körítés. Szerencsére az oktatóim nagyon rugalmasan álltak a témához és elfogadták ezt, de azért elmondták saját álláspontjukat is. Biztos nem én voltam pályafutásuk során az első ilyen fazon és tudták, hogy kis idő után úgyis máshogy fogom ezt látni. Természetesen ez így is történt. Közben eltelt 20 év és most nekem mondják azt, amit akkor én. 🙂 Én is próbálok hasonló bölcsességgel a témához állni.

Mi szükség a vizsgára?

Az aikido nem a versengésről szól és nem is arról, hogy ki a jobb, ki győzi le a másikat. Az aikido nem sport és megalapítója Morihei Ueshiba a verseny intézményét teljesen kizárta az aikido világából. Hogy ez jó-e, vagy miért tette ezt, erről egy külön értekezést lehet készíteni, de ennek az írásnak most nem ez a témája.

Valójában nem a fokozat a lényeg, hanem az, hogy valamivel kitartóan foglalkozom vagy sem, éveken, évtizedeken, akár egy életen át. Legyen az bármi ami érdekel, kerékpározás, futás, szörfözés vagy fafaragás, a hosszú évek alatt összegyűlt tapasztalat ami fontos.

A vizsga mégis hasznos,

mert a vizsgára felkészülés egy jól körülhatárolt folyamat, összefoglalja a vizsgához tartozó feladatokat, és vizsga után tekinthetjük úgy, hogy egy időszak lezárult. A vizsgán szereplő technikákat a megfelelő módon elsajátítottam. A vizsgára készülés ideje egy speciális időszak. Arra mindenki jobban koncentrál, arról nem hiányzik senki. Az nem egy egyszerű hétköznapi edzés a sok közül. Mindenki érzi, ennek tétje van.

Melyik vizsga a legnehezebb?

Aikidora jellemző, hogy a felnőtt vizsgarendszer 6 kyu-tól kezdődik és 1 kyu felé halad, ott aztán 1 dan-tól kezdődik és maximum 4 dan-ig lehet vizsgázni. A különböző aikido stílusok vizsgaszabályzata eltérő lehet. Legtöbb esetben a kyu fokozatoknál szabadkezes gyakorlatok szerepelnek a számonkérésen, de vannak olyan irányzatok, ahol már ott megjelennek a fegyveres technikák.

Legyen bármilyen edzésről is szó, sokan úgy tartják, a legnehezebb feladat magában az, hogy elinduljunk az edzésre. Ha már valaki ezen túljut, a nehézségek nagy részét leküzdötte. Az edzésre járás, de legyen az bármilyen egyéb foglalkozás, megköveteli, hogy időben érkezzünk és a témára összpontosítsunk. Most olyan korban élünk, ahol a gyors eredmények elérése került ez előtérbe. A harcművészetek és az aikido esetén erre nem számíthatunk. Hosszú idő mire valaki megismerkedik az aikido elméletével, alapjaival és még több idő mire valaki azt alkalmazni is tudja. Az aikido - véleményem szerint - egy nagyon komplex rendszer vagy módszer, mely a harcművészetek nagyobb részében alkalmazható. Ezért, aki az aikido tanulása mellett dönt, annak el kell sajátítani egy harcművészetet, majd abban alkalmaznia kell az aikido alapelveit. Ha visszatekintünk az aikido születésének a korszakára láthatjuk, hogy az akkor élő aikido mesterek mindegyike rendelkezett más egyéb harcművészeti ismerettel. (Japánban az iskolában kötelező volt valamilyen harcművészetet tanulni, legtöbb esetben ez a judo volt) Tanulmányaink során a következő fogalmakkal biztosan találkozni fogunk: tartás, lazaság, kapcsolat, központ, stabilitás, kibillentés, távolság, támadás,..stb. Az itt felsoroltak még nem is szorosan az aikido részei, ezek kialakításához több évig tartó folyamatos edzés szükséges.

Szorosabban az aikido gyakorláshoz tartoznak a gurulások, esések és az a szemlélet ahogy egymást segítve gyakorolunk. Megtanuljuk létrehozni azokat a helyzeteket, amelyből az egyes feladatok a leginkább végrehajthatók. Nem ezért, hogy a másiknak könnyű dolga legyen, hanem a leghatékonyabb tanulás miatt. Ebben a speciális helyzetben a “támadó” és “védekező” mozgása olyan kell hogy legyen, mint a zsírozott fogaskerekek egymáson gördülése, nem lehet benne egyetlen zökkenő sem. Ezt leírni is bonyolult volt, megcsinálni sokkal nehezebb. 🙂

Közben előkerül a kard és a bot. Shoji Nishio mester aikido elképzelésében ez a két fegyver már az alapoktól szerepel. Sok aikido technika a kard mozdulataiból származik, vagy szoros összefüggésben van azzal. Saját tapasztalatom, hogy a karddal gyakorlás valóban segítség lehet egy teljesen kezdőnek is, mert kiemeli és jól ábrázolja a folyamatot és a mozdulatokat. A bot kezelése jóval összetettebb, mivel azon a kezek folyamatosan változtaták a pozíciójukat. Teljesen kezdőként a gyakorló még nem látja a technikák közötti összefüggéseket, inkább nagy káoszt érez és sikerélménye is viszonylag kevés van.

Minden vizsga egy kihívás,

egyre tisztábban, természetesebben és magasabb szinten kell bemutatni a feladatokat. Aki már régebben gyakorol, haladóbb vizsgára készül, jobban tisztában van az alapelvekkel, önállóan is tud gyakorolni, főleg a fegyveres technikákat. Sokkal tudatosabb, vannak sikerélményei a kudarcok mellett. Az aikido tanulása, az edzésen a gyakorlás egy folyamatos építkezés. Az elején még minden apróságért a “boltba kell menni”, de később már lesznek saját eszközeink, jó alapanyagok, amivel hatékonyan megy a munka. A haladóknak sokszor egyetlen szó vagy instrukció elegendő egy hiba kijavításához.

A támadó (uke) szerepe

A vizsga még azoknak is kihívás akik a kivárási idejükben vannak. (Vizsgára csak meghatározott gyakorlási idő után lehet javasolni valakit, ez fokozatonként változó, növekvő.) Az ő feladatuk leginkább a támadó szerep. (uke) Ez legalább annyira fontos és felkészültséget igényel, mint amennyi a vizsgához szükséges. Hiszen az ő feladatuk, a megfelelő helyzet kialakítása, amelyből az adott technika megfelelően kivitelezhető. A technikák jelentős része eséssel vagy gurulással végződik, ami akkor is megterhelő, ha légies könnyedséggel végezzük azokat.

A mostani felkészülés is érdekes tapasztalat volt és jó összehasonlítani, hogy különböző szintekre (6 kyu, 3 kyu, 3 dan és 4 dan) vizsgázókkal milyen volt a felkészülés.

A fent leírtakból - ami közel sem teljes - jól látni, hogy az első vizsgára nagyon sok és teljesen új ismeretet kell szerezni. Ebből adódik az az érzésem, hogy legnehezebb az első vizsgára felkészülni vagy felkészíteni.