A fizikai aktivitás szerepe a csontritkulás megelőzésében.

• 2022. augusztus 16.
• Németh Ferenc

Az elmúlt években a csontritkulás az idős nők morbiditási és halálozási okainak vezető okává vált. A kutatások kimutatták, hogy a csontritkulás és a csontritkuláshoz kapcsolódó törések megelőzését úgy lehet legjobban elérni, ha korai életszakaszban megfelelő egészségmagatartást kezdeményezünk, és azt egész életen át folytatjuk. A bizonyítékok arra utalnak, hogy a csontritkulást könnyebb megelőzni, mint kezelni.

Valójában a fiatalkori egészséges életmód, beleértve a legtöbb tápanyag, különösen a kalcium megfelelő fogyasztását és a rendszeres fizikai aktivitást, hozzájárulnak a csont ásványianyag-tömegének növeléséhez és az optimális csonttömeg optimális csúcsához.

A csont egy élő szövet, amely az edzésre úgy reagál, hogy megerősödik. Kétféle gyakorlat fontos a csonttömeg és -sűrűség felépítéséhez és fenntartásához: Súlyhordó gyakorlatok, amelyek során a csontok és az izmok a gravitáció ellen dolgoznak, és az izomerőt használó ellenállási edzés az izomtömeg növelésére és a csontok erősítésére. A gyakorlatok javíthatják a járást, az egyensúlyt, a koordinációt, a propriocepciót, a reakcióidőt és az izomerőt is, még nagyon idős és gyenge idős embereknél is.

Összességében a bizonyítékok határozottan azt sugallják, hogy a rendszeres fizikai aktivitás, különösen a gyermek- és serdülőkorban megkezdett, olcsó és biztonságos módja a csontszilárdság javításának és az esés kockázatának csökkentésének.

Forrás: National Library of Medicine