A fizikai aktivitás szerepe a csontritkulás megelőzésében.

• 2022. augusztus 16.
• Németh Ferenc

Az elmúlt években a csontritkulás az idős nők morbiditási és halálozási okainak vezető tényezőjévé vált. A kutatások kimutatták, hogy a csontritkulás és az ahhoz kapcsolódó törések megelőzését úgy lehet legjobban elérni, ha korai életszakaszban megfelelő egészségmagatartást kezdeményezünk, és azt egész életen át folytatjuk. A bizonyítékok arra utalnak, hogy a csontritkulást könnyebb megelőzni, mint kezelni.

Valójában a fiatalkori egészséges életmód, beleértve a legtöbb tápanyag – különösen a kalcium megfelelő fogyasztását – és a rendszeres fizikai aktivitást, hozzájárul a csont ásványianyag-tömegének növeléséhez és a csonttömeg optimális csúcsának eléréséhez.

A csont élő szövet, amely az edzésre úgy reagál, hogy megerősödik. Kétféle gyakorlat fontos a csonttömeg és -sűrűség felépítéséhez, illetve fenntartásához: súlyhordó gyakorlatok, amelyek során a csontok és az izmok a gravitáció ellen dolgoznak, valamint az izomerőt használó ellenállási edzés az izomtömeg növelésére és a csontok erősítésére. A gyakorlatok javíthatják a járást, az egyensúlyt, a koordinációt, a propriocepciót, a reakcióidőt és az izomerőt is, még nagyon idős és gyenge fizikumú embereknél is.

Összességében a bizonyítékok határozottan azt sugallják, hogy a rendszeres fizikai aktivitás – különösen a gyermek- és serdülőkorban megkezdett mozgás – olcsó és biztonságos módja a csontszilárdság javításának és az esés kockázatának csökkentésének.

Forrás: National Library of Medicine