Az Aikido eredete.

Az Aikido gyökerei szorosan kapcsolódnak a japán kultúrához és több hagyományos harcművészeti ághoz, amelyeket Morihei Ueshiba ötvözött saját elképzeléseivel és filozófiájával. Az Aikido fejlődése számos forrásból táplálkozik:

Daito-ryu Aiki-jujutsu: Ueshiba tanulmányai során nagy hatással volt rá a Daito-ryu Aiki-jujutsu, egy hagyományos japán harcművészet. Takeda Sokaku alatt tanulta ezt a művészeti ágat, amelynek fő hangsúlya az ellenfél energiájának és lendületének kihasználásán, ízületi feszítésen, dobáson és rögzítésen van.

Shinto: Ueshiba spirituális utazása szintén mélyen befolyásolta az Aikido kialakulását. A Shinto vallás, az ősi japán vallás tanításai nagy hatással voltak Ueshiba filozófiai nézeteire és az Aikido spirituális aspektusaira. A Shinto hangsúlyozza a harmóniát a természettel, a tisztulási rituálékat és az élet tiszteletét, ami megegyezett Ueshiba elképzelésével, miszerint a harcművészet a személyes növekedés és a spirituális fejlődés eszköze lehet.

Morihei Ueshiba Ayabe-ban, 1922-ben egy "Daito-ryu Aiki-jujutsu" feliratú plakát előtt.

Morihei Ueshiba O-Sensei és Nobuyoshi Tamura kardkata bemutatója, 1960 körül.

Erőszakmentesség filozófiája: Ueshiba az Aikidot nem pusztán önvédelemként, hanem a harag és a konfliktusok békés megoldásaként is láttatta. Filozófiája az volt, hogy az ellenfél energiáját kell használni, és nem az erőszakot erőszakkal megválaszolni. Az Aikido célja az agresszió semlegesítése, miközben minimalizálja mind az támadó, mind a védekező sérülését.

Iaido és Kenjutsu: Ueshiba kardművészeteket is tanult, mint az Iaido és a Kenjutsu. A kardmozgások és elvek megértése nagy hatással volt az Aikido technikákra is, sok mozdulat és koncepció származik a kardművészetből, beleértve a folyékony mozgásokat, a megfelelő időzítést és az erő átirányítását.

Az Aikido gyökerei tehát a hagyományos japán harcművészeti ágakban, a spirituális filozófiában és Ueshiba személyes tapasztalataiban és hitében találhatók. Ez a gazdag keveredés teszi az Aikidot egyedülálló harcművészetté, amely nemcsak az önvédelemre összpontosít, hanem a személyes fejlődésre, a spirituális növekedésre és a béke, a harmónia előmozdítására is.