Amikor a Dojo bezár, a belső edzőterem kinyit Harcművészet az ünnepek alatt

• 2025. december 14.
• Németh Ferenc

Gondolj bele: Egész évben edzésre jársz. Esőben, hóban, fáradtan is elindulsz. Egyetlen órát sem hagysz ki, ha teheted. Mi lenne, ha most, az ünnepek alatt az lenne az "edzés", hogy otthon vagy?

Közelednek az ünnepek. A városban nő a feszültség, az utakon dugók, a boltokban sorok. És pont ilyenkor, amikor a legnagyobb szükségünk lenne a levezetésre, a dojo ajtaja bezárul. Nincs edzés, nincs közös gyakorlás, nincs hol kiadni a gőzt.

Sok gyakorló ilyenkor frusztrált lesz. "Kiesek a ritmusból", "Elveszítem a kondimat" – mondogatjuk, miközben próbáljuk túlélni a karácsonyi készülődést, ami gyakran inkább szól a kapkodásról, mint a békéről.

De mi van, ha tévedünk? Mi van, ha ez nem egy kényszerszünet, hanem a tanulásunk következő szintje?

A "Self Mastery" vizsgája

Ahogy SHY mester gyakran említi, és ahogy a legutóbbi romániai edzőtáborban is kiemelte: a harcművészet végső célja a Self Mastery, azaz önmagunk uralása. A dojóban könnyű nyugodtnak és fegyelmezettnek lenni. Ott vannak a keretek, a társak, a mester. De a valódi vizsga akkor kezdődik, amikor kilépünk az utcára – vagy épp be a karácsonyi forgatagba.

A dojóban a testünket eddzük: dobásokat gyakorlunk, izmokat építünk, állóképességet fejlesztünk. Most, az ünnepek alatt egy másfajta edzésre kell koncentrálnunk. Most nem a bicepszünket építjük, hanem a türelmünket. Nem az ütőerőnket növeljük, hanem a belső csendünket.

Legyen most az a "kemény edzés", hogy képes vagy megállni, és jelen lenni az otthonodban.

Az időutazás csapdája

A romániai táborban elhangzott egy gondolat, ami talán mindannyiunkra igaz: mi, emberek, krónikus időutazók vagyunk.

Amikor reggel felébredünk, nem az ébredést éljük meg, hanem már a kávéra gondolunk. Miközben a kávét isszuk, fejben már a munkahelyi feladatokat oldjuk meg. Munka közben az ebéden jár az eszünk, ebéd közben pedig a délutáni teendőkön.

Soha nem vagyunk ott, ahol éppen vagyunk. Mindig a jövőbe menekülünk.

Az ünnepek alatt ez a kísértés még erősebb. Csomagolás közben a főzésen aggódunk, szenteste pedig már a másnapi rokonlátogatást szervezzük fejben. A testünk az ünnepi asztalnál ül, de a tudatunk már kilométerekkel (vagy órákkal) arrébb jár.

A tudatos jelenlét edzésterve

Idén legyen más az edzésterv. Használjuk ki ezt az időszakot arra, hogy gyakoroljuk a megérkezést.

• Fókusz a családon: Amikor a szeretteiddel vagy, legyél ott 100%-ban. Ha a gyereked megmutatja a játékát, ne a teendők listáját pörgesd a fejedben. Ha beszélgetsz valakivel, hallgasd meg úgy, ahogy a dojóban figyelsz az ellenfél mozdulatára: teljes, osztatlan figyelemmel (zanshin).
• A "Telefonkönyv gyakorlat": Íme egy technika a bátorságra és a kapcsolódásra. Vedd elő a telefonodat, de most ne a híreket görgesd. Nyisd meg a névjegyzéket, és csak lapozd végig. Állj meg egy olyan névnél, akivel már nagyon régen beszéltél, de jó szívvel gondolsz rá. Ne csak üzenetet írj – hívd fel! Kívánj neki kellemes ünnepeket. Ez a váratlan nyitás, a régi kapcsolatok felelevenítése az igazi Aiki: az energiák és emberek közötti harmónia megteremtése.

Ez a fajta tudatos jelenlét fárasztóbb lehet, mint egy óra zsákolás. Folyamatos önfegyelmet igényel, hogy visszahozd a figyelmedet a "most"-ba. De az eredménye ugyanaz a jóleső érzés lesz a nap végére: a kapcsolatok mélyülése és a lélek nyugalma.

A csendes pillanatok ereje (és a bejgli hatása)

És persze, a harcművész szíve akkor is dobog, amikor nincs rajta a gi. Amikor eljön a csendes este, a gyerekek már az új játékkal játszanak, a párod olvas, és minden elcsendesedik a karácsonyfa körül... az a te időd.

Nem kell elmenned a terembe. Elég, ha ott, a fa fényeinél, nyugalomban átgondolsz egy gyakorlatot, amit szeretsz. Legyen az egy aikido technika íve, vagy egy csikung mozdulat áramlása. Vizualizáld, érezd át a mozdulatot belül.

De ha nem jut eszedbe egyetlen bonyolult technika sem, az sem baj. Térj vissza az alapokhoz: a nyújtáshoz. Csinálj pár egyszerű nyújtózkodást, amit szinte minden edzés bemelegítésénél elvégzünk. Ülj le a szőnyegre, hajolj lassan előre, majd dőlj oldalra. A kulcsszó itt a lassúság. Ne kapkodj, ez nem verseny! Senki nem számol, senki nem néz. Csak érezd, ahogy a mozdulattal együtt a karácsonyi feszültség is távozik az izmaidból.

Sőt, miért csinálnád egyedül? Invitáld meg a párodat is, hogy csatlakozzon! Lássuk be, a kiadós ünnepi vacsora és a harmadik rúd bejgli után neki is jól eshet pár egyszerű mozdulat. Nem kell edzést tartani, csak egy kis könnyed átmozgatást, ami segít beindítani az emésztést és könnyít a teltségérzeten.

Zárszó: A pihenés a munka része

Végül pedig: engedd el a bűntudatot. Mivel egész évben becsülettel, rendszeresen gyakoroltál, teljesen "megbocsátható" – sőt szükséges is –, hogy most letedd a lantot.

Azzal, hogy most valóban az ünnepekre, a családra és a szeretteidre koncentrálsz, nem ellógsz valamit, hanem töltődsz. Ez a kikapcsolódás az alapja annak, hogy januárban, amikor újra kinyit a terem, ne fásultan, hanem kiéhezve a mozgásra, újult erővel léphess majd vissza a tatamira.

Kellemes Ünnepeket és jó "belső gyakorlást" kívánok!