Május 24-én egy emlékezetes Aikido napot szenteltünk harcművészetünk mélyebb rétegeinek, melyet a délutáni kyu vizsga koronázott meg. A vizsgát megelőző háromórás intenzív gyakorlás középpontjában az Aikido egyik sarokköve, a Shiho Nage állt – egy technika, amely egyszerre hordozza magában a művészet alapjait és legtisztább eszenciáját. A Shiho Nage sokak szerint az egyik legnagyobb kihívást tartogató technika. Valóban, mély érzékenységet követel az uke mozgásának finom rezdüléseire, precíz irányítást, tökéletes egyensúlyvesztést, és azt a kritikus pillanatot, amikor a tori, egy elegáns kar alatti átbújással, kitér a kibillentett test elől.
Ezt a komplexitásában is gyönyörű technikát jártuk körbe alaposan, különböző fegyveres variációit is megvizsgálva, hogy még tisztábban lássuk annak lényegét és finomabb mozzanatait. Eközben az Udekime Nage technikára is kitérőt tettünk; megvitattuk, hogy amennyiben úgy érezzük, partnerünk nincs eléggé kibillentve a Shiho Nage-hoz – talán egy kevésbé határozott mozdulat miatt –, akkor a Shiho Nage helyett gyakran az Udekime Nage technika bontakozik ki a helyzetből.
Az alábbiakban pedig következzen egy részletesebb kitekintés a Shiho Nage történelmi hátterére és jelentőségére:
A Shiho Nage (四方投げ), szó szerinti fordításban "négy irányú dobás" vagy "négy sarok dobás", az Aikido egyik legmeghatározóbb és legmélyebb gyökerekkel rendelkező alaptechnikája. Nem csupán egy fizikai mozdulatsor, hanem egy olyan technika, amely magában hordozza a harcművészetek ősi bölcsességét és az Aikido alapítójának, Uesiba Morihei (O Sensei) filozófiáját.
A Shiho Nage eredete szorosan összefonódik a japán kardvívás (kenjutsu) művészetével. Mozdulatai, különösen a karok felemelése és a vágásszerű mozdulat, közvetlenül a kétkezes japán karddal (katana) végzett vágásokra emlékeztetnek. Sok mester hangsúlyozza, hogy a Shiho Nage megértéséhez elengedhetetlen a karddal való bánásmód alapelveinek ismerete. Létezik egy "shihogiri" nevű kardgyakorlat is, ami "négy irányú vágást" jelent, és koncepcionálisan párhuzamba állítható a Shiho Nage többirányú jellegével. Ez a kapcsolat rávilágít arra, hogy a technika nem csupán üres kézzel végrehajtott fogás és dobás, hanem a test és a szellem egységének kard által ihletett kifejeződése.
Uesiba Morihei O Sensei kiemelt fontosságot tulajdonított a Shiho Nage-nak, gyakran emlegette alapvető, központi technikaként. Úgy tartotta, hogy a Shiho Nage mély megértése és helyes gyakorlása kulcsfontosságú az Aikido egészének elsajátításához. Egy híressé vált mondása szerint:
,vagy egy másik változat szerint
Ezek a kijelentések hangsúlyozzák a technika központi szerepét az Aikido rendszerében. Nem véletlen, hogy a Shiho Nage az egyik első technika, amellyel a tanulók megismerkednek, mivel segít kifejleszteni a testközpontból (hara vagy tanden) induló mozgást, a körkörös erővezetést és az ellenfél energiájával való összeolvadás (awase) képességét. A "négy irány" koncepciója arra is utal, hogy a gyakorlónak képesnek kell lennie bármely irányba hatékonyan reagálni és dobni.
Bár a Shiho Nage specifikus formája az Aikidóban kristályosodott ki, az Aikido maga, mint harcművészet, mélyen gyökerezik a korábbi japán harci rendszerekben. O Sensei elsősorban a Daitó-rjú Aiki-dzsúdzsucu technikáiból és elveiből merített, amelyeket saját spirituális és filozófiai felismeréseivel ötvözve hozta létre az Aikidót. Így a Shiho Nage, más Aikido technikákhoz hasonlóan, magán viseli ennek az ősi harcművészeti tudásnak a lenyomatát, átalakítva és finomítva az Aikido egyedi elvei szerint.
Összefoglalva, a Shiho Nage sokkal több, mint egy egyszerű dobástechnika. Történelmi háttere, a kardvívással való szoros kapcsolata és O Sensei által hangsúlyozott alapvető jelentősége miatt az Aikido egyik sarokkövének tekinthető, amelyen keresztül a gyakorlók nemcsak fizikai ügyességre, hanem mélyebb megértésre is szert tehetnek a harcművészetek és az Aikido szellemiségével kapcsolatban.