Aikidó gyerekeknek: Arany középút Biztonság és valódi fejlődés – szakmai útmutató szülőknek

• 2025. december 11.
• Németh Ferenc

Szülőként gyakran találkozunk két véglettel. Az egyik a „túlféltés”, amikor a gyermeket óvjuk minden karcolástól és erőfeszítéstől. A másik a „versenyistálló”, ahol a kicsi felnőttként van kezelve, és elvárás a „harcos” attitűd.

Az igazság – és a jó gyerekedzés – valahol a kettő között van.

Nemrég megjelent egy kiváló szakmai cikk Martin Švihla tollából (Aikido: Art for Life), amely anatómiai szempontból elemzi, mit nem szabad csinálni gyerekekkel. Bár ezek a figyelmeztetések szakmailag 100%-ig helytállóak, fontos őket a helyükön kezelni.

Nem azért írunk erről, mert az aikidó veszélyes. Épp ellenkezőleg: azért, mert a tudatos oktatással ez az egyik legbiztonságosabb mozgásforma, amire a mai gyerekeknek égető szükségük van.

A legnagyobb veszély nem a szőnyegen, hanem a kanapén leselkedik

Mielőtt elvesznénk az anatómiai részletekben, nézzünk szembe a valósággal. A mai gyerekeket nem az fenyegeti, hogy „túledzik” magukat. A legnagyobb ellenség a hipokinézis, azaz a kóros mozgáshiány.

• Az iskolai padban görnyedés.
• A telefonnyomkodás miatti rossz tartás.
• Az alapvető mozgáskoordináció (kúszás, mászás, gurulás) hiánya.

Oktatóként sokszor azt látjuk, hogy a gyerekek „puhák”, nincs izomtónusuk, és az edzés intenzitása még a bemelegítésnél is alacsony. Ilyenkor a túlzott féltés („jaj, csak el ne essen”) többet árt, mint használ. A gyerekeknek szükségük van az ingerre, az ütközésre, a gurulásra, hogy a csontjaik és az idegrendszerük erősödjön.

Miért más nálunk a bemelegítés? – A biztonság alapja

Sajnos a harcművész világban gyakori tévhit, hogy a bemelegítés csak „fölösleges időhúzás”, és a legtöbb helyen elintézik pár perc karkörzéssel. Mi nem ezt az utat járjuk.

Hivatalos Fitnesz instruktori és Gyermek aerobik edzői, NMPT instruktor végzettségem garancia arra, hogy nem csak „érzésből”, hanem anatómiai tudatossággal tartok edzést.

Bár a fitnesz világát sok harcművész túl óvatosnak tartja, az ott megszerzett tudás (bemelegítés élettana, ízületvédelem) teszi lehetővé, hogy az aikidó nálunk valóban biztonságos legyen.

Aki tudja a szabályokat, az tudja biztonságosan feszegetni a határokat. Egy alaposan bemelegített ízület sokkal nagyobb terhelést bír el sérülés nélkül. Nálunk a gimnasztika nem időhúzás, hanem a hosszú távú egészség záloga.

Miért vagyunk óvatosak a technikákkal? (A szakmai háttér)

Martin Švihla cikke és a sporttudomány rávilágít azokra a biológiai tényekre, amelyek miatt a gyerekedzés nem lehet „kicsi felnőtt” edzés:

• A növekedési zónák és a mentális érettség tisztelete

  A gyerekek csontvégződései még puhák (itt nőnek). Ezért, bár az edzésen dinamikusan mozgunk, kerüljük a feszítéseket (pl. csuklócsavarás, Nikyo). De van ennek egy nagyon gyakorlatias, pedagógiai oka is:

  A valóságban: Egy bonyolult feszítéshez 100%-os figyelem és precíz végrehajtás kell. Amíg egy gyermek még a jobb és bal kezét is keveri, vagy nem tud 10 másodpercig nyugodtan ülni (ami ma teljesen általános), addig értelmetlen és felelőtlenség ilyen technikát tanítani.

  Helyette nagy mozgásokat, kivezetéseket gyakorlunk. A gyerek tehát kettős biztonságban van: egyrészt az anatómiája miatt, másrészt mert mentálisan még nem tart ott, hogy ilyen technikákat „élesben” végrehajtson.

• Gerincvédelem és NMPT szemlélet

  A mai „telefon-nyak” generációnál a nyak védelme kulcskérdés.

  A valóságban: Nem a fejet rángató dobásokat gyakoroljuk, hanem a helyes tartást. Beépítjük az NMPT (természetes mozgásminták) elemeit, megtanítjuk őket nyújtózkodni. A cél, hogy a görnyedt tartást ellensúlyozzuk, és a gyerek büszkén, egyenes gerinccel álljon.

• Gurulás: A bátorság iskolája

  A gyerekek imádnak hemperegni – ha hagyjuk őket. A kemény, csattanós esések helyett a puha gurulást (ukemi) tanítjuk.

  A valóságban: Ez nem veszélyesebb, mint a játszótéri játék, sőt! Aki megtanul a tatamin biztonságosan, gömbölyű háttal gurulni, az a betonon sem fogja összetörni magát focizás vagy biciklizés közben.

ADHD, Figyelemzavar és a „Jobb-Bal” káosz

A fizikai biztonság mellett van egy másik terület, ahol az aikidó csodákat tesz. Sok szülő hozza úgy a gyermekét, hogy „nem tud megülni a fenekén”, vagy keveri az irányokat.

• Ez nem „rosszaság”: Ez az idegrendszer éretlensége.
• A megoldás: A keresztmozgások (pl. amikor a jobb kéz és bal láb egyszerre mozdul) és a Seiza (térdelőülés) rövid gyakorlása „huzalozza” az agyat. Az edzés keretrendszere segít a szétszórt figyelem összegyűjtésében.

A láthatatlan védőháló: pedagógus és pszichológus a tatamin

Egy gyerekcsoport vezetése óriási felelősség, amit nem egyedül vállalok. A szakmai biztonságot egy olyan csapat garantálja, akik a "civil" életben is emberekkel és gyerekekkel foglalkoznak.

Az edzéseken két állandó segítőm van, akiknek a szakértelme aranyat ér:

• Lajos (Aikido oktató és Pszichológus): Civilben pszichológusként dolgozik, így pontosan látja, mi zajlik egy gyermek lelkében. Jelenléte garancia a mentális biztonságra.
• Melinda (Waldorf pedagógus): Tanárként pontosan tudja, hogyan lehet a gyerekeket kényszer nélkül, életkoruknak megfelelően motiválni.

A Felnőtt Közösség ereje

Gyakran a felnőtt csoport tagjai is beállnak segíteni a gyerekedzésekre. Ez azt jelenti, hogy nálunk kiemelkedően magas a felnőtt/gyerek arány. Míg az iskolában egy tanárra 25 gyerek jut, nálunk folyamatosan több szempár figyeli őket, segítve a fegyelmet és a biztonságos gyakorlást.

Tévhit: „A gyerekem legyen kemény, mint a kő!”

Végül egy fontos gondolat. Néha találkozunk szülőkkel, akik azt szeretnék, ha a gyermekükből „vérengző fenevadat” faragnánk. Fontos tisztázni: ez az edzés nem erről szól.

Nem agressziót tanítunk, hanem önkontrollt. Nem „gyerekatonákat” képzünk, hanem olyan fiatalokat, akik felnőttként is egyenes gerinccel, nyugodtan és tudatosan állnak majd bele az élet konfliktusaiba.

Összegzés: Mit nyújt egy jó gyerekedzés?

Ne féljünk levinni a gyereket az edzőterembe! A jó aikidó edzés nem a sérülésekről szól, hanem pont a sérülések megelőzéséről – az élet minden területén.

Milyen a jó edzés?

• Biztonságos: Az oktató szakképzett, ismeri az anatómiát (fitnesz alapok, NMPT).
• Aktív: Kimozdítja a gyereket a passzivitásból (van futás, kúszás, játék).
• Fejlesztő: Javítja a tartást és az idegrendszeri érést.

A félelem helyett válasszuk a tudatos fejlesztést. A tatami a legjobb hely, ahol a gyermeked megtanulhatja uralni a testét és a figyelmét.

Ez a bejegyzés Martin Švihla „Aikido: Art for Life - How to Teach Aikido Safely to Children and Teenagers ” című írásának gondolatai alapján készült.