Ha beírod a Google-be, hogy „Aikido Budapest”, lenyűgöző látvány fogad. A térkép tele van pöttyökkel, ami még engem is meglepett, pedig magam is évek óta aikidózom. Tudtam, hogy sokan vagyunk, és azt is, hogy a hazai szcéna eléggé széttagolt, de a vizuális látvány elgondolkodtatott. Ekkor tettem fel a félig vicces kérdést: Lehet, hogy több az aikido dojo Budapesten, mint a közért?
Elhatároztam, hogy a Google Térképnél mélyebbre ások, és egy alapos kutatás segítségével megpróbálom összesíteni a valós számokat. A célom az volt, hogy a lehető legpontosabb választ adjam arra, hogy aki aikido edzést keres Budapesten, valójában mennyi lehetőség közül választhat.
Mielőtt rátérnék a számokra, fontos megérteni, miért nem ad választ egy egyszerű keresés. Aki Budapesten aikido edzésre keres helyet, az nem fog találni egyetlen központi listát.
A valóság az, hogy a magyar aikido világa több, egymás mellett párhuzamosan működő, nagy szervezetből áll. A teljes „Aikido Budapest” paletta tehát csak ezen mozaikokból rakható össze. Egy alapos kutatás során (ami az általad biztosított jelentésen alapul) a négy fő pillért azonosítottuk:
Ezek a szervezetek mind önállóan listázzák a hozzájuk tartozó dojokat.
A pontos számhoz fogtam ezen fő szövetségek hivatalos listáit, összevetettem őket a gyűjtőoldalakkal (mint az aikido.lap.hu), és szisztematikusan kiszűrtem az átfedéseket. (Volt olyan neves dojo is, ami két szervezetnek is tagja, így azt csak egynek számoltam).
A részletes elemzés és az átfedések kiszűrése után a következő számok rajzolódtak ki:
És itt jön a csavar, amit aikidokaként szinte biztosan állíthatok: ez a szám még mindig alacsonyabb a valósnál.
A budapesti aikido világában ezen felül is vannak kisebb, „rejtett” edzések. Ezek a dojok azért „láthatatlanok” a Google számára, mert nem a marketinggel foglalkoznak.
És sajnos nem azért, mert már nem férnek be a terembe – épp ellenkezőleg. Bennfentesként mondhatom, hogy a legtöbb dojo örül minden új tagnak és jellemzően inkább létszámhiánnyal küzd.
Sokkal valószínűbb, hogy ezeket a „láthatatlan” dojokat olyan mesterek vezetik, akiket egyszerűen jobban érdekel a tatami állapota és a technika csiszolása, mint a Facebook-oldal kezelése vagy a Google Cégem profil pontos beállítása. Ők nem a digitális térképen, hanem a közösségen belül léteznek.
Talán felmerül a kérdés, miért foglalkoztatott ennyire ez a térkép, és miért szántam időt a dojok összesítésére. A válasz egyszerű: nem csak egy külső szemlélő vagyok. Én is egyike vagyok azoknak a „piros pöttyöknek” a térképen.
Magam is vezetek egy dojót Budapesten, a XIII. kerületben, és többek között kedden és csütörtökön kora reggeli edzéseket tartok. Őszintén szólva, ez az egyik legnagyobb kihívás. Egy rohanó városban nem egyszerű rávenni az embereket, hogy a napjukat még korábban kezdjék – gyakran két órával azelőtt, hogy munkába kellene indulniuk, pont akkor, amikor sokan a családot, a gyerekeket készítik fel a napra. Az emberek természetesen nem szeretnek korán kelni.
És mégis, számomra ez a „miértem” egyik legfontosabb része. Az a tapasztalat, amit újra és újra látok: aki rászánja magát, és mozgással, figyelemmel indítja a reggelt, az egész napra kap egyfajta mentális energiát és dinamikát. Sokkal éberebben, kiegyensúlyozottabban és feltöltődve megy utána dolgozni.
Számomra ezek a reggeli alkalmak jelentik a budapesti rohanás tökéletes ellenszerét. Ezért is hiszek abban, hogy ez a sok-sok dojo nem csak edzőterem, hanem valami sokkal több...
Rendben, látod a térképet, és eldöntötted, hogy kipróbálod. De a 40+ dojo közül melyikbe menj le?
Gyakorlóként és dojo-vezetőként számtalan tényezőt láttam már, de ha rangsorolnom kellene, én ezt a tanácsot adnám:
Láthatjuk, hogy az a vicces felvetés, hogy több a dojo, mint a közért, szó szerint nem igaz. De a lényeg nem is ez.
Hanem az, hogy ez a minimum 30-40 ismert hely – plusz a rejtett, láthatatlan pontok – egy elképesztő hálózatot mutatnak. Azt jelzik, hogy a városi őrület és a mindennapi stressz közepette elképesztő igény van a nyugalomra, a közösségre és a tudatos mozgásra.
És hogy miért pont Budapesten van ennyi? Valószínűleg nem bonyolult történelmi okokat kell keresnünk. A magyarázat sokkal prózaibb: Budapest a főváros, az ország központja. Itt él a legtöbb ember, és rengetegen járnak ide dolgozni.
Ahol ennyi ember van, ott természetesen sokan lesznek olyanok is, akiket egy olyan specifikus út érdekel, mint az aikido. Ez a 30-40 „piros pötty” a térképen tehát nemcsak a harmónia hálózata, hanem egy igazi nagyváros sokszínűségének és pezsgésének lenyomata is.
Mit gondolsz? Te is ismersz olyan budapesti aikido klubot, ami nincs fent a térképen? Írd meg nekünk a Facebook-oldalunkon!