Ha beírod a Google-be, hogy "Aikido Budapest", lenyűgöző látvány fogad. A térkép tele van pöttyökkel, ami még engem is meglepett, pedig magam is évek óta aikidózom. Tudtam, hogy sokan vagyunk, és azt is, hogy a hazai szcéna eléggé széttagolt, de a vizuális látvány elgondolkodtatott. Ekkor tettem fel a félig vicces kérdést: Lehet, hogy több az aikido dojo Budapesten, mint a közért?
Elhatároztam, hogy a Google Térképnél mélyebbre ások, és egy alapos kutatás segítségével megpróbálom összesíteni a valós számokat. A célom az volt, hogy a lehető legpontosabb választ adjam arra, hogy aki aikido edzést keres Budapesten, valójában mennyi lehetőség közül választhat.
Mielőtt rátérnék a számokra, fontos megérteni, miért nem ad választ egy egyszerű keresés. Aki Budapesten aikido edzésre keres helyet, az nem fog találni egyetlen központi listát.
A valóság az, hogy a magyar aikido világa több, egymás mellett párhuzamosan működő, nagy szervezetből áll. A teljes "Aikido Budapest" paletta tehát csak ezen mozaikokból rakható össze. Egy alapos kutatás során (ami az általad biztosított jelentésen alapul) a négy fő pillért azonosítottuk:
Ezek a szervezetek mind önállóan listázzák a hozzájuk tartozó dojokat.
A pontos számhoz fogtam ezen fő szövetségek hivatalos listáit, összevetettem őket a gyűjtőoldalakkal (mint az aikido.lap.hu), és szisztematikusan kiszűrtem az átfedéseket. (Volt olyan neves dojo is, ami két szervezetnek is tagja, így azt csak egynek számoltam).
A részletes elemzés és az átfedések kiszűrése után a következő számok rajzolódtak ki:
És itt jön a csavar, amit aikidokaként szinte biztosan állíthatok: ez a szám még mindig alacsonyabb a valósnál.
A budapesti aikido világában ezen felül is vannak kisebb, "rejtett" edzések. Ezek a dojok azért "láthatatlanok" a Google számára, mert nem a marketinggel foglalkoznak.
És sajnos nem azért, mert már nem férnek be a terembe – épp ellenkezőleg. Bennfentesként mondhatom, hogy a legtöbb dojo örül minden új tagnak és jellemzően inkább létszámhiánnyal küzd.
Sokkal valószínűbb, hogy ezeket a "láthatatlan" dojokat olyan mesterek vezetik, akiket egyszerűen jobban érdekel a tatami állapota és a technika csiszolása, mint a Facebook-oldal kezelése vagy a Google Cégem profil pontos beállítása. Ők nem a digitális térképen, hanem a közösségen belül léteznek.
Talán felmerül a kérdés, miért foglalkoztatott ennyire ez a térkép, és miért szántam időt a dojok összesítésére. A válasz egyszerű: nem csak egy külső szemlélő vagyok. Én is egyike vagyok azoknak a "piros pöttyöknek" a térképen.
Magam is vezetek egy dojót Budapesten, és többek között kedden és csütörtökön kora reggeli edzéseket tartok. Őszintén szólva, ez az egyik legnagyobb kihívás. Egy rohanó városban nem egyszerű rávenni az embereket, hogy a napjukat még korábban kezdjék – gyakran két órával azelőtt, hogy munkába kellene indulniuk, pont akkor, amikor sokan a családot, a gyerekeket készítik fel a napra. Az emberek természetesen nem szeretnek korán kelni.
És mégis, számomra ez a "miértem" egyik legfontosabb része. Az a tapasztalat, amit újra és újra látok: aki rászánja magát, és mozgással, figyelemmel indítja a reggelt, az egész napra kap egyfajta mentális energiát és dinamikát. Sokkal éberebben, kiegyensúlyozottabban és feltöltődve megy utána dolgozni.
Számomra ezek a reggeli alkalmak jelentik a budapesti rohanás tökéletes ellenszerét. Ezért is hiszek abban, hogy ez a sok-sok dojo nem csak edzőterem, hanem valami sokkal több...
Rendben, látod a térképet, és eldöntötted, hogy kipróbálod. De a 40+ dojo közül melyikbe menj le?
Gyakorlóként és dojo-vezetőként számtalan tényezőt láttam már, de ha rangsorolnom kellene, én ezt a tanácsot adnám:
Láthatjuk, hogy az a vicces felvetés, hogy több a dojo, mint a közért, szó szerint nem igaz. De a lényeg nem is ez.
Hanem az, hogy ez a minimum 30-40 ismert hely – plusz a rejtett, láthatatlan pontok – egy elképesztő hálózatot mutatnak. Azt jelzik, hogy a városi őrület és a mindennapi stressz közepette elképesztő igény van a nyugalomra, a közösségre és a tudatos mozgásra.
És hogy miért pont Budapesten van ennyi? Valószínűleg nem bonyolult történelmi okokat kell keresnünk. A magyarázat sokkal prózaibb: Budapest a főváros, az ország központja. Itt él a legtöbb ember, és rengetegen járnak ide dolgozni.
Ahol ennyi ember van, ott természetesen sokan lesznek olyanok is, akiket egy olyan specifikus út érdekel, mint az aikido. Ez a 30-40 "piros pötty" a térképen tehát nemcsak a harmónia hálózata, hanem egy igazi nagyváros sokszínűségének és pezsgésének lenyomata is.
Mit gondolsz? Te is ismersz olyan budapesti aikido klubot, ami nincs fent a térképen? Írd meg kommentben!